Rettegek. Hogy lehet túlélni?

Nem lehet tudni előre, milyen lesz a szülés. Nekem 3 gyerekem van, de már az elsőnél ordítottam a szülőszobán, hogy én nem szülök többet! Aztán mégis... Az elsőnél nekem is egy ilyen ordítós dokim volt, hát nem esett jól, hogy lecseszett állandóan. Van akit inspirál, ha megszidják, hogy csinálja jobban, hát engem inkább lelombozott. A másodikat már egy másik orvosnál szültem, ég és föld, vicceket mesélt a szülőszobán, poénkodott, még nevetni is volt kedvem, teljesen más hangulatban telt az egész. Azt nem tudom, hogy szakmailag jobb orvos-e, de panaszom nem volt rá, és teljesen más a betegekhez való hozzáállása, és az sem mindegy. Én érzékeny vagyok, nekem kellett az orvostól az érzelmi támogatás is.

Lelkileg felkészülni nehéz. Nekem az jött be, hogy a terhességem alatt nem gondoltam a szülésre, minden mással foglalkoztam, ami a babával kapcsolatos, tervezgettem, készültem az anyaságra. A második terhességemnél már beszereztem a málnalevél teát, azt ittam a végén. Vannak homeós bogyók, azt nem próbáltam, de érdemes annak is utánanézni.

Ja és a fájdalomcsillapításra az EDA a legjobb, a másodiknál már azt kaptam, az elsőnél gázt, az nagyon rossz, nem ajánlom senkinek.

Egyébként most olvastam egy könyvet: Dr. Lenkey Gábor: Méltósággal megszületni és szülni. Megdöbbentem a tartalmán, állítólag teljesen fájdalommentesen lehet szülni, a fájdalmat mi generáljuk a félelmeinkkel.A könyvben utaltak egy másik könyvre, amely ezt a fájdalommentes módszert leírja: Frédérick Leboyer: A gyöngéd születés, és Szülés gyöngéden.

Ha tudod, szerezd be, neked még segíthet.

Jó babavárást!

Szia

Én 2szer szültem már.Az 1. közben közöltem a párommal, hogy ennek a gyereknek maximum kiskutyája lesz, de kistestvére az nem!!!Na erre tessék, még is bevállaltam még egyet.

Amikor szülsz egyszerűen olyan mint ha másik dimenzóban lennél.Én az 1. szülésemre nem igazán készültem...hát hiba volt.2-nál már mindennek utána olvastam,meg azért már tudtam nagyjából mi fog történni.Ja és nekem is béka segge alatt van a fájdalom küszöböm.

Amit tanácsolni tudok: ne vesd meg a fájdalom csillapítókart.Tényleg az EDA a legjobb, de azt csak akkor adják be ha már 2 ujjnyira ki vagy tágulva..Én lányommal ezt kaptam.Fiamnál pedig a faromba nyomtak valami kábítót, ez nem gyengítette a fájásokat, de annyira elkábultam, hogy pihenni is tudtam..nem tudom elmagyarázni, de jó volt, segített.

A másik, hogy szerintem valaki legyen bent veled..legalább amíg vajúdsz.Elmondom miért: mert 2 fájás között jó ha valaki elveszi a figyelmedet.Beszéljetek másról..mindegy miről, csak ne a szülésről!!!Mikor meg fájásod van, akkor pedig azt egész testtel éld át...olyan mint ha meglovagolnád a fájást.És végül ne felejtsd el, hogy minden egyes fájással közelebb kerülsz ahhoz, hogy meglásd a pici babád!

Ne aggódj...messze van még ez az egész..

Könnyű szülést

2 éves leányzó és 1 hónapos kisfiús anyuka

A 14-esnek mindenben igaza van, és annyit mondanék még neki is, nyugodtan vállalja a kis tesót, ha szeretné, nekem volt sima és indított szülésem, hát össze sem lehet hasonlítani, ha túlélted az indított szülést, attól rosszabb nincs, a sima ehhez képest leányálom! Az elsőt simán szültem, a második volt túlhordás miatt indított, most várom a következőt, és megbeszéltem az orvossal, hogy bármi lesz is, nem egyezek bele szülésindításba, nem kérek oxitocint, sokkal erősebbek a fájások tőle. Én majdnem elájultam az oxi által keltett fájásoktól, annyira rossz volt, na nem akarom ezzel a kérdezőt még jobban ijesztgetni. Tényleg az a legjobb, ha utánaolvasol, utánanézel sokmindennek, van időd felkészülni. Lehet abban valami, ha az ember tisztában van vele, mi történik, nincs félelemben, rettegésben, biztonságban érzi magát, a fájdalmakat is kevésbé érzi...

Viszont egy kiabálós orvossal én nem szülnék. Az első szülésemnél amikor már azt hittem ettől jobban nem fájhat, kérdeztem az orvost, nem lehet még szülni, mert már nagyon fáj. Ő ránézett a fájásgörbére, és azt mondta: nem fáj ez még annyira! Mondtam, magának biztos nem,de ő nem veszekedett velem, kedves és biztató maradt, és ez sokat segített. Én a helyedben biztos más orvost keresnék, egy átlag orvos is levezet az élete során több ezer szülést baj nélkül, de ezt te tudod, mennyire fontos ez az orvos. A terhességed meg ne rontsd el a rettegéssel, inkább élvezd ki ezeket a hónapokat,ha túl vagy az első 3 hónapban, most már fizikailag is jól vagy, pihenj, olvasgass, tervezgesd a neveket stb. Boldog babavárást!

Rám nem is tettek kütyüt, szívhangot is addig hallgattunk, amíg a doki adminisztrált, amikor bementem. Én már majd' összeestem, de nem kételkedtek abban, amit mondtam, hogy addigra már tolófájásaim voltak, villámgyorsan belém nyomták a beöntést, ahogy kijött a cucc, azzal a svunggal feküdtem is a szülőágyra. Engem a szülésznő tágított, ami nagyon fájt, de örültem neki, hogy segít, és végig abban reménykedtem, hogy nem kell majd gátmetszés. Ennek ellenére kellett, és igen, a varrás is fájt, úgy tűnt, sokkal tovább tart, mint maga a szülés az első fájástól kezdve. Nyöszörögtem azért, de csak annyit kérdeztem, meddig varrnak még, mire mondták, már csak egy öltés, de a doki azt akarja, legyen olyan minden, mint előtte.

A férjem szerint jobb lett, mint volt. :D