Rettegek a szüléstől. Mit tegyek?
Nagyon várom már a kisbabámat és izgatott vagyok, de ahogy közeledik a szülés pillanata, annál feszültebb vagyok. Görcsösen elkezdtem félni, és próbálok arra koncentrálni, hogy majd végre láthatom és az a pillanat mindent kárpótol majd, de nem tudok elvonatkoztatni. Rémálmaim vannak, nem alszom és egész nap ekörül forog az agyam. Nem kimondottan csak a fájdalomtól félek, hanem mindentől! Ráadásul elkezdtem kinyílni és így még az a rettegés is bennem van már 3 hete, hogy éppen melyik pillanatban indul be. Napi 10 órát fekszem itthon egyedül és nem tudom elterelni a gondolataimat. Ráadásul az utolsó hetekre szülésfelkészítőt terveztem, meg kórházlátogatást meg ilyeneket, amire most nincs lehetőségem, mert feküdnöm kell.
Tudnátok valami tanácsot adni? Fel lehet erre egyáltalán készülni? Hogy nyugodjak le? 23 éves 34 hkm
válasza:Hát szerintem most az a legnagyobb bajod, hogy mivel nem csinálhatsz semmit a fekvés miatt, rácsavarodtál a témára.
Én azt javasolnám, hogy próbálj meg teljesen más dolgokat csinálni. Olvass regényeket, nézz filmeket, amik nem kapcsolódnak sehogy sem a szülés témához.
Persze jó, ha felkészülsz, amire fel lehet, de gondolom azon már túl vagy...
Kitartás!
Tapasztalatból annyi, hogy a mikor és hogyan fog beindulni kérdés az embert minden többedik terhességnél is izgatják, ezzel nem lehet mit tenni, de amikor eljön a pillanat, akkor minden olyan természetesen fog menni, meglátod majd.
Izgulni szabad, félni nem, mert a görcsös félelem lelassíthatja akár meg is akaszthatja a szülés menetét, szóval gondolj arra, hogy laza legyél, akármilyen fájdalom jön, az JÓ, mert előrébb mozgatja a babádat.
Sok sikert!
válasza:Először is ne folyton ezen járjon az agyad, mert elkerülni úgysem lehet. Én is nagyon rettegtem a szüléstől már a terhességem előtt jóval, aztán mikor terhes lettem az elején én már erre gondoltam, hogy milyen lesz majd szülni. Aztán a végén már nagyon azt vártam legyek túl rajta és már a babámat is nagyon vártam, hogy a karomba foghassam.
Mikor végül eljött a szülés ideje, a szülőszobán már mérhetetlen nyugalom volt rajtam és már nem féltem.
Életed egyik legszebb és legcsodálatosabb élménye előtt állsz.
Könnyű szülést kívánok Neked!
válasza:Ja, és hívj fel ismerősöket, barátokat, és kérdezd meg, ők hogy vannak, és ne beszélj arról, hogy Te veled mi van, ez csodákra képes, mert mások dolgai mindig segítenek "lecsavarodni saját magunk nyűgjéről". :o)
első
válasza:Jó filmek elterelik a gondolatodat :)
Én már a vége felé beszélgettem a pocaklakómnak,meséltem neki könyveket olvastam magunknak,nézegettem a kis ruháit,elképzeltem hogy fog majd benne kucorogni :)Arra gondolj,hogy milyen jó lesz ha kint lesz végre,hiszen ő egy csoda,a ti kis csodamanótok...Ne a szülésen törd a fejed,az majd megy a maga útján,a kórházban jó kezekben leszel,fogják mondani mikor mit csinálj és egyszer csak azon kapod magad,hogy ott fekszik melletted a kis picúrod és a világon még soha eddig nem érzett boldogság tör rád...minden amit eddig fontosnak tartottál teljesen eltörpül,amikor rádnéz a pici gombszemeivel és felismeri a hangodat,megnyugtatja hogy bár új világban is van,az anyukája ott van vele...
válasza:Azért annyira ne cukkold magad! Olvass kicsit, nézz meg egy nagyon izgalmas filmet vagy csinálj bármit ami lefoglal. Miért nem főzöl valami isteni finom vacsit a párodnak? Legyen több fogásos! Gondolom azért nem egész nap csak feküdnöd kell.
Amúgy én úgy vagyok a szüléssel, hogy nem veszek róla tudomást. Nem olvasgatok rémstorykat és úgymond nem érdekel az egész, nem akarok 40 hetet végig görcsölni ez miatt. Azt tudom, hogy ennek a babának innen ki kell mennie hamarosan, nincs mese. Majd jön minden magától, kár rágörcsölni.
20hkm
válasza:Rettegj velem együtt :D
Najó, viccet félretéve...Én is félek, mert mindenkitől hallom, hogy mennyire fáj, és én a fájdalmat egyáltalán nem bírom...Most vagyok 30 hetes, és egyre többet gondolok én is a közelgő szülésre. Viszont próbálok arra gondolni, hogy úgysem tudom előre, hogy mi lesz, milyen lesz, így majd sodródok az eseményekkel. Mostmár úgyis ki kell jönnie valahogy annak a babának, és ha lehet, a császármetszést szeretném elkerülni. Szóval marad a természetes szülés :) Próbálj otthon elkezdeni készülni, légzéstechnikákkal, ha párod bent lesz veled vajúdáskor, akkor tanulja meg a masszírozótechnikákat, hátha jól jön majd. Ja és még a relaxációs technikákat is ajánlom, gondolj arra, hogyha félsz majd, az beindítja az ördögi kört: feszesebbek lesznek az izmaid, ilyenkor nagyobb a fájdalom, mivel nagy a fájdalom, mégjobban félsz...
Sziasztok. Köszönöm szépen az eddigi válaszokat. Persze, könyv és film: imádok olvasni és szeretem a jó filmeket, falom is őket, amióta feküdnöm kell, sőt, horgolni is megtanultam, de lassan 4 hete ezeket csinálom, és kezdek besokalni. Ez az alapvető probléma: sosem voltam egy egyhelyben ülős ember, mindig pörögtem, folyamatosan emberek között, egyszerre 3 munka stb. stb, és most kezd kikészíteni ez a helyzet, és biztos az is rátesz, hogy valahogy azt érzem, hogy csak ez maradt most nekem egy időre feladatnak, hogy felkészüljek a szülésre és az anyaságra. Tudom, hogy butaság, meg furcsának tűnhet, de már nagyon nehezen bírom. És de, sajnos csak feküdnöm szabad: enni, mosdóba és fürdeni kelhetek fel. Jelez is a szervezetem: ha 5 percnél tovább ülök vagy állok, akkor az egész hasam kőkemény lesz és elkezd görcsölni, úgyhogy főzés meg ilyenek szóba sem jöhetnek. Még az olvasás is sokszor macerás, mert a félig fekvés-üléses póz sem a legjobb. Az, hogy felhívjak valakit, jó ötlet, teszem is általában, zaklatom az ismerőseimet rendesen :). Tényleg próbálom elfoglalni magam, de ez a 10 óra még így is elég hosszú ahhoz, hogy befurakodják magukat ezek a félelmek.
A párom nagyon szeretne bent lenni majd a szülésen, és attól is rettegek, hogy majd nem lehet ott, mert sajnos olyan a munkája. Csomó ilyen van... igazából már nagyon szeretnék túl lenni rajta és itt tudni a kisbabámat magam mellett és gondoskodni róla :).
válasza:holnap szulok, inditjak (sokkal jobb, mint a bizonytalansag). En nem stresszelek, lesz ami lesz, 3 evesemmel is tuleltem (pedig komplikalt szules volt, 11 nappal hordtam tul, szule alatt elajultam, vert kellett adni, vakummal szuletett a baba, leesett a szivhang, a placenta is darabokban jott ki..stb.)
En pozitivan allok hozza a holnapi naphoz, megbizom a dokiban.
Este rendelunk pizzat, es megnezek vmi jo filmet a ferjemmel, ha elalszik a nagy.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!