Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Szülés » Normális, hogy nagyon félek...

Normális, hogy nagyon félek szinte rettegek a szüléstől?

Figyelt kérdés

Még csak 32. hétben járok, de a tudat, hogy már csak pár hét van hátra teljesen megrémiszt. Nem is a fájdalomtól félek, persze attól is, mert mivel első babám, még nem volt ilyenben részem, hanem a komplikációktól.

Sok ismerősöm mondja, hogy ne féljek, de könyörgöm...hogy lehet ezt kérni, attól aki először szül. Egyedül abban bízom, hogy semmi sem úgy lesz ahogy elképzelem (ez szinte biztos :D), és könnyen fog menni.

Van aki hasonlóan fél a szüléstől vagy félt?


2012. okt. 1. 08:24
 1/7 anonim ***** válasza:

azám

teljesen normális

nem akarlak elkeseríteni de teljesen jogosan félsz

én nem beszélhetek rózsaszín ködről és csodás szülésről

de a leggyönyörűbb végeredményről igen :)

minden fájdalmat megér :)

2012. okt. 1. 08:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 anonim ***** válasza:

Így van, ahogy az első írja.

Én a 2-nál tudatosabban készültem rá, elolvastam a szülés menetét, azt h mikor hogyan jön kifelé a baba? Végig erre koncentráltam, lényegesen könnyebb volt így. DE a fájdalom az megvan, arra készülni kell, h nem lesz egy sétagalopp. Viszont ez az egyetlen egy olyan fájdalom, ami után azt fogod mondani: "megérte":)

2012. okt. 1. 08:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 anonim ***** válasza:
Én is ugyan így éreztem,mint te!Amikor eljött a nap,és elment a mvíz,pánikba estem.Utólag visszagondolva,csak az ismeretlentől fél a nő.Nem azt mondom,h nem fáj,de ezt úgy sem lehet elmesélni milyen,mert semmihez sem hasonlítható,fájdalmas,csodálatos..Utána azt mondtam,szép volt,jó volt,de ez egyszer elég az életben!Most a 3. babám itt szuszog mellettem,(5 hós)szóval fel a fejjel,kitartás!
2012. okt. 1. 08:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 anonim ***** válasza:

Szia! Én egész eddig teljesen nyugodt voltam,kár hogy még sehol a baba,mert egyre stresszesebb vagyok,ahogy múlik az idő. Ma vagyok 40+1 és bevallom őszintén,egyre jobban tojok az egésztől. Tudom,hogy fájni fog,hogy nagyon fog fájni,hogy majd meg akarok halni ott helyben,azt is tudom,hogy ennek ellenére minden egyes gyötrelem megéri,azt is,hogy mindenkit megszült valaki,hogy túl leszel rajta és elfelejted,stb... Mindent,mégis félek. Mondjuk nagy a gyanúm,hogy indított lesz,ami állítólag még jobban fáj,szóval gondolhatod mennyire örülök :) szerintem próbáld meg Te is úgy felfogni,hogy ezt nem kerülheted el,ezen át kell esni,meg kell élni,utána nagyon szuper lesz minden. Én is próbálok csak a szülés után következő dolgokra koncentrálni,mert csak utána jön a java,tudod :)) lehet Neked tök könnyű szülésed lesz,nem tudhatod.

Kitartás,fel a fejjel és csak pozitívan!

2012. okt. 1. 08:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 anonim ***** válasza:

Én is nagyon rettegtem a szüléstől, de már terhesség előtt is. Amikor meg terhes lettem már előre féltem a végétől. Pedig zárójelben megjegsyezném általában piszkosul erős mensis fájdalmaim szoktak lenni.

Aztán amikor eljött az idő a szülőszobán már megnyugodtam. Még meg is jegyeztem a szülésznőnek, hogy milyen nyugodt vagyok. :) Azt mondta ez normális a szülőszobán már nem szoktak idegesek lenni a kismamák.

Fájni fog persze, de gondold majd azt, hogy minden egyes fájdalommal egyre közelebb leszel a babádhoz. Egyébként meg lehet kérni fájdalomcsillapítást is. Efelől érdeklődj a védőnőtől vagy az orvostól.

A legcsodálatosabb és egyben legfájdalmasabb élmény előtt állsz.

Könnyű szülést Neked

2012. okt. 1. 09:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 anonim ***** válasza:
Én is rettegtem a szüléstől, egészen addig míg kismama nem lettem. Aztán azzal nyugtattam magam, hogy az orvosom és a szülésznőm úgyis tudják a dolgukat, és minden rendben lesz majd. Ez addig tartott, amíg a 41. héten már bent kellett maradnom, hogy másnap megindítják. Előző nap a szülőszobára kellett mennem NST-re, és elcsíptem egy nő vajúdásának az utolsó szakaszát. Borzalmas volt. Mondtam a férjemnek, hogy én felhívom a dokimat, és császározzon meg, mert én ezt nem csinálom. De aztán mégsem tettem. Másnap megindították, szépen haladtunk, de a tolófájások hiába jöttek, a babám nem illeszkedett be a szülőcsatornába, és császár lett. És tényleg kár volt félnem, mert nem volt olyan fájdalmas a vajúdás. Pedig kaptam oxit is. Sokkal szebb volt, mint amit vártam. Ha teheted fogadj szülésznőt, mert nagyon sokat segít, ha csak veled foglalkozik.
2012. okt. 1. 09:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 A kérdező kommentje:

Az a baj, hogy ez a félelem már nekem is tök régről származik. Jóval azelőttről, hogy teherbe estem. Lehet, hogy ezért húztam halasztottam a terhességet is. De a sorsunkat nem kerülhetjük el. Jajj most úgy beszélek mintha akasztásra készülnék, pedig tudom, hogy nem, és jó lenne azt mondani a végén, hogy: ettől féltem, ennyi volt??

Tényleg azt kell szem előtt tartani, hogy ott lesz a doki meg a szülésznő is, és bármi van, ők fognak segíteni. Na igen, de mi lesz ha behisztizek (hajlamos vagyok rá :D), és ők nem fogják tolerálni, tehát csupa-csupa ilyen felmerülő kérdés, hogy, mi lesz ha ez lesz vagy az lesz. Jó lenne előre tudni, de lehet ettől szép az egész, hogy nem tudjuk mi vár ránk.

Köszönöm a válaszokat!

2012. okt. 1. 10:34

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!