Milyen esetben adnak oxitocint? El lehet ezt kerülni?

Minden várandós anyukának szívből ajánlom a szülésre való szellemi és testi felkészülést.

Én Hirschler Imre: Szülőszoba, tessék belépni! című könyvből készültem föl. Tényleg. Nemcsak elolvastam, hanem az ott leírt gyakorlatokat: légzés - lazítás megtanultam, begyakoroltam. A tágulást a lábunk illetve az alsó testünk minél jobb elernyesztésével tudjuk segíteni. És ebben az esetben nincsenek is vagy alig vannak fájdalmak. Ez egy egyszerű, könnyen belátható folyamat: a méh, a has összehúzódik, hogy kitágíthassa a szülőutat. Ha ekkor nem ernyesztjük el a környéki izmokat, az összehúzódás ereje nem a szülőút tágítására fordítódik, hanem a többi, el nem ernyedt izom erejének legyőzésére.

Sajnálkozva olvasom, hány beíró élt át - szerintem indokolatlanul - szinte elviselhetetlen fájdalmakat.

Én nem. Csak erős, szorító érzést a hasamban, ami messze nem volt olyan, mint a menstruációs görcs.

Pedig én is kaptam oxitocint!

Tehát: tanulni, felkészülni, és az eredmény: életünk legizgalmasabb és legszebb pillanatai azok lesznek, amikor gyermekeinket világra hozzuk. Erős munkával, de nem nem fájdalommal, főként nem elviselhetetlennel.

:-)

Három gyermeknek adtam így életet.

Semmi "fájdalom"csillapítás, semmi bódító gáz (hogy merik ezt vállalni?!?), semmi gerincérzéstelenítés...

Őszintén kívánom és remélem, hogy segítségedre lesz ez....