Azt mondják, aki nem akarja vállalni a szüléssel járó fájdalmat, az nem rendes anya, nem rendes nő. Az EDA vagy a programozott császár csak a gyáváknak, az éretleneknek való. Szerintetek ez igaz?

Kedves gyakorisok, egy normaváltozásokat vizsgáló társadalomtudományi kutatás egyik munkatársa vagyok. A témáink az apás szülés, az otthonszülés kontra kórházi szülés, és a szülés természetes lefolyásával kapcsolatos elvárások. Olyan (provokatív, meglepő, csacsi) kérdéseket teszek fel, illetve a kommentekben olyan állításokat fogalmazok meg, amelyek a vizsgálati személyekkel, illetve a kórházi személyzettel készített interjúk során hangzottak el (tehát nem az én álláspontomat, vagy a kutatócsoport vélményét tükrözik).

A normák természete az, hogy igazodni kell hozzájuk, és ezt az igazodást a közösség erősen támogatja, míg a nem-igazodást bünteti. Épp ezért nagyon nehéz szóra bírni azokat az embereket, akik valamiért másként gondolkoznak, mint amit a norma előír. Ők kerülik a feltűnést. Az anonimitás azonban sokat segíthet, a gyakori kérdések közönsége pedig igen aktív és korrekt. Kérek mindenkit, aki megtisztel a válaszával, hogy ne fojtsa bele a szót senkibe azzal, hogy „te nem vagy normális!”, mert most nem az a cél, hogy valakit meggyőzzön, hanem az, hogy kiderüljön, milyen képzetek, elvárások, félelmek léteznek ezekkel a témákkal kapcsolatban, hogy pontosan mi is egy-egy norma tartalma, és hogy ezeket a tartalmakat ki mennyire ismeri.

Noha az anonimitás adott ezen a felületen, mégis hangsúlyozom, hogy minden akarva-akaratlanul a tudomásomra jutott személyes adatot bizalmasan kezelünk.

És természetesen minenkinek nagyon köszönöm a válaszokat!