Hogy tehet egy nő ilyet? Azóta sem tudtam feldolgozni.
Tudom, hogy nem kellene ilyen dolgokkal foglalkoznom, meg mások életében turkálnom, de idestova három hónapja is folyton rémálmaim vannak ezzel kapcsolatban.
Október 24-én szültem meg a lányomat, és vajúdás közben áthallatszottak hangok a másik vajúdóból is. A "hölgy" elég hangosan jajveszékelt, majd nem sokkal később nagy üvöltözés kerekedett, több szülésznő is ordítozott a kismamával, az egyik konkrétan megfenyegette, hogy felpofozza, és hallatszott, hogy többen próbálják lefogni.
Később a szülésznőm elmondta, hogy a baba feje már kint volt, mire az anyuka megpróbálta összezárni a combjait, és öten alig bírták lefogni és szétfeszíteni a lábait.
Arra hivatkozott az nő, hogy hát neki fájt, és könnyebb volt összezárt lábakkal...
Szerencsére a kisfiát semmi komoly károsodás nem érte, de én még azóta is van, hogy ezzel álmodom. Nagyon könnyű, szép szülésem volt, de ez a pár perces emlék nagyon belerondít, fel nem foghatom, hogy tehet valaki ilyet. Azóta is tisztán hallom, ahogy az egyik szülésznő üvöltve kérdi tőle, hogy "meg akarja ölni a saját gyerekét?".
AZ igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy a kisfiú a Rikárdó nevet kapta, és hogy az anya az első gyermekét 2011. január 28-án, a másodikat pedig 2011. október 24-én szülte...
De akkor is: hogy lehet egy nő ilyen? Minek szül?
válasza: válasza:"Nagyon könnyű, szép szülésem volt"
Ezért. Repedtél volna össze-vissza, akkor más lenne a véleményed. Ne gondold, hogy egy nő ilyenkor arra gondol, hogy árt-e a gyereknek. Én is szültem olyan kismamával, akit nem fenyegettek, konkrétan pofon vágott az orvos, mert hisztizett ahelyett, hogy szült volna. Utána rettenetesen röstellte a dolgot, de azt mondta, nem tudott uralkodni magán. Nem vagyunk egyformák.
válasza: válasza: válasza:Lehet 9 hónap különbség. Ismerek ilyen testvérpárt. Szülés után egy hónappal az anya teherbe esett, és a második gyerek korábban született. Osztálytársak voltak, egy évben születtek.
De most nem ez a kérdés.
Valahogy próbáld elfelejteni az egészet, és tényleg ne foglalkozz másokkal.
válasza:Kedves első és második: köszönöm, számolni megtanultam. Sőt, elég csak abból kiindulnom, hogy az én lányom február 3-án fogant. Ennek ellenére nem kamu, amit leírtam, bár először mi is alaposan megdöbbentünk, amikor hallottuk. Tudom, hogy a második gyermeke kicsivel korábban érkezett, talán három héttel, ha jól emlékszem, de kötve hiszem, hogy ez túl sokat számít.
Kedves harmadik válaszoló: talán igazad van, ha másképp alakult volna a szülésem, akkor én is más szemmel nézném a dolgokat. De még mindig úgy gondolom, hogy akár mekkora is a fájdalom, és bármilyen kibírhatatlan, akkor is a gyermekem kell, hogy az első legyen, az ő érdekei és biztonsága a legfontosabb.
És ne hidd, hogy a levegőbe beszélek: epeköves lettem a terhesség alatt, hat hónapon keresztül 2-3 naponta több órás epegörcsökkel, ami - és akik átéltek már ilyet, azok tudják és megmondhatják - ezerszer rosszabb volt, mint a vajúdás és a kitolás együttvéve, mégsem nyúltam SOHA gyógyszerhez, mert féltem, hogy többet ártok vele a babámnak, mint amennyit magamnak segítek. Volt, hogy 12 órán át görcsöltem és kínlódtam, mégis fontosabb volt számomra a gyerekem.
Persze elhiszem, hogy mindenkinek más a fájdalomküszöbe, de mint mindenütt, itt is kell hogy legyenek határok.
válasza: válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!