Nagyon nagy szégyen ha végigkiabálom a szülést?

Nem olvastam a válaszokat,lehet már írtak hasonlót...

Nekem nagyon nehéz szülésem volt,és bizony én már a vajúdás alatt "hangoskodtam".(21 órából 16 volt igazán kemény)Nem tudtam visszatartani.Amikor 1 órán keresztül tolófájásaim voltak,de nem nyomhattam,akkor már kiabáltam is azt hiszem.Amikor végre nyomhattam,akkor már egy hangom sem volt...inkább csak nyöszörögtem.Mondjuk 3 tolásra kint is volt a picilány.:)Szóval csak annyit szerettem volna írni,hogy azt csinálsz a szülőszobán ami jól esik...ezt te fogod érezni..de hülyeség lenne szerintem arra koncentrálni hogy "jaj csak nehogy sikítsak",amikor másra kell koncentrálnod.Mondjuk a helyes nyomásra...:)

Könnyű szülést neked,és jó babázást!

Nem, nem szégyen:)

Én bírom a fájdalmat, de a 2.szülésem indították a 42.héten és én ordítottam:) Jöttek a tolófájások, de még nem nyomhattam, mert a méhszáj még nem tűnt el. Én azok a fájások alatt ordítottam. Szerencsére "csak" 5 volt. Amikor nyomhattam, már nem volt gond, mert a nyomás ellensúlyozta a fájdalmat.

Miután megszültem, atz mondták, nagyon ügyes voltam, mire én: és jó hangos is. Erre annyit mondott a szülésznő és a doki, hogy igen, volt olyan is, de nem baj az:)