Tényleg lehet ilyen nyugalomban szülni és nevetve, mint a második anya?

Hát én egyenlőre azt sem tudom elképzelni, hogy ott kijön egy gyerek... :)

De szerintem ez az öröm már-már eufórikus, nekem nem természetes. Vagy megjátszott, vagy picit zizi az anyuka...

Sziasztok!

Én idáig 1x szültem, végig mosolyogtam, legnagyobb problémám az volt, hogy éhen halok, nagyon éhes voltam. 36 vagy a 38.hétre szültem(ez még kérdéses),a kicsi 3000g volt akkor. Szerencsémre nem vágtak, nem szakadtam, nem kaptam érzéstelenítőt, szülés után is kiültem a folyosóra beszélgetni a rokonokkal, a nővérek meg csak gratuláltak, mert nem hagytam el magam. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy egész pocakosság alatt dolgoztam, szaladgáltam, tele voltam energiával.Amint megszültem, megkérdezték, hogy lesz-e kis tesó, egyből rávágtam, hogy naná, mert nekem könnyű , jó szülésem volt.

Nekem szerencsém volt, jó élményekkel távoztam a kórházból, ilyen szülést kívánok mindenkinek. Ja és nem vagyok zizi!!!! :D

(Még annyit, hogy amikor megszültem egyből mondták, hogy az ebéd már bent vár a kórteremben!! Szegények biztos megunták, hogy annyira éhes vagyok! :D )

nekem nem sikerült. én is arra tippelek, hogy epidurálist kapott. persze vannak ilyen pozitív személyiségek, de akkor is csak két fájás között tudnám elképzelni, hogy mosolyog. alatta azért nagyon kemény, legalábbis nekem az volt és még friss az élmény.

de tök mindegy, hogy kapott-e fájdalomcsillapítót vagy sem, nagyon szép videó.

Én sem nevettem, kettőt szültem többet nem fogok.

És csak szülés után jött a java mind a kettőnél:-((

Az első szülésem, hajjajj. Minden volt, csak nem nyugodt.

A második viszont nyugodt és szép szülés volt. Azt nem tudom mennyire grimaszoltam, nem néztem tükörbe, viszont énekeltem, táncoltam, beszélgettem a kicsivel amíg vajúdtam, a kitolásnál pedig már csak arra gondoltam, hogy mindjárt kint van a kicsi, és segítsek neki. Kellemetlen ahogy nyom-feszít a baba, de az már tényleg a VÉGE egy hosszú útnak, és a kezdete egy másiknak.