Mik voltak a negatívumok illetve kellemetlenségek szülésetek alatt?

vajúdás nem volt olyan gáz, főleg ahhoz képest, ami utána jött. sokáig vajúdtam, de nem tágaultam szinte semmit. kaptam oxitocint. na az maga volt a vegytiszta borzalom. az a 3/4 óra, arra nincs szó. mintha ki akartak volna forgatni önmagamból, iszonyú volt, az egséz testem egy nagy fájdalom volt. volt burokrepsztés, ez nem fájt, utána kézzel tágított, hát az fájt, de még az sem volt a csúcs (ez még az oxi előtt), igazából nem tudtam volna megtagadni, úgy pörögtek ott az események, de sztem nem is akartam volna, hozzáértő doki volt)...amikor már tolni kellett kifelé, az már jobb volt, amikor jött az az esezment fájás, akkor nyomni kellett, és akkormár nem éreztem azt a nagy fájdalamt, kb. 3-4 tolásra kinn volt a babám. utána a gátvarrás meg a méhtisztítás már kismiska volt, szúnyogcsípés a lórúgáshoz képest. az orvos is meg a szülésznő is nagyon rendesek voltak, egyik sem volt fogadott (sopronban szültem).

most már 2 éves a kis kincsecském, és a 2. babával vagyok terhes. :)

Szia!

Bekötötte a nővér az oxitocin infúziót, hiába mondtam neki, hogy már érzem, hogy jön a gyerek, már üvöltöttem, hogy menjen már oda, mert megszülök...

Megnézte, az volt a válasz, hogy jé, előbb még csak 3 ujjnyira voltam nyitva, majd kiabált az orvosnak, ezután odajött mellém és véletlenül kirántotta a kezemből az infúziót. A válasza, bocsi, de most már nem kötöm vissza, minek...

Ja, a másik, hogy nem csukták be a szülőszoba ajtaját, a szülés után vettem észre, hogy kb. 5 pár nézte végig a szülésemet.

A másik: nem kértem fájdalomcsillapítót, mert akkor még nem fájt annyira, amikor meg már annyira fájt, hogy mondtam, hogy adjanak valamit, azt mondták, hogy most már nem jár...

Méhlepény szülése közben, a doki rámszólt, hogy ne mondjam, hogy fáj, mert ez nem is fáj (férfi volt, honnan is tudhatná..)

Szülés után 2 órával, nem bírtam felállni, kértem a férjemet, hogy segítsen, erre szintén rám szólt a nővér, hogy ne sajnáltassam már magam.

(Budapest, MÁV kórház)

Nagyon rossz volt, hogy végig feküdnöm kellett a vajúdás alatt :(

A fájások borzalmasan fájtak, de aztán csak megszületett a kincsem! Nem volt gáz a kitolás, gyorsan meglett a pici :)

Az ügyeletes doki és ügyeletes szülésznő is rendesek voltak.

Csak belül varrtak, a gátam nem sérült. Nem a varrás fájt, hanem ahogy kitágított a doki, hogy alaposan megnézhessen odabent, és ahogy ott kotorászott... :P

Utána órákra elvitték a babámat, műszakváltás, stb miatt nem adták vissza olyan hamar, ahogy szokták. A legislegrosszabb emlék ez maradt. Feküdtem ott magányosan /körülöttem persze zajlott az élet a kórteremben, de nem érdekelt/ csak a gyermekemet vártam, vártam, vártam 4 órán keresztül. Nem érdekelt semmi, csak hogy végre a karomba vehessem. Azokat az első órákat nagyon sajnálom, hogy nem lehettem vele.

Szia!

Szerinetem a 2100-zal szerencsés vagy. A vajúdás jobban szokott fájni, mint a kitolás, mert a tolófájás eleve rövidebb, és rtikábban jön, mint maga a tágulási fájás.

Nekem a 34. héttől 2000 volt az értékem, a 39. hétre meg már 2 ujjnyira nyitva is voltam, így a dokim felajánlotta, hogy ha nem indul meg a szülésem 1 héten belül, akkor programszülünk.

4 centis méhszájjal (az ég világom semmi! tágulási fájás nem volt addig) mentem be a megbeszélt időpontban, burokrepesztés, fájás, oxi (nekem semmi extra fájdalmat nem okozott, maradtak a 3 perceseim), majd erre 10 perce rá tolók. A rossz: apa annyira aggódott értem, és nem tudtam vele elhitetni, hogy nem olyan gáz :)

Másik rossz: a méhlepény: olyan érzés volt, mintha egy teáskannát húztak volna elő belőlem. nem erre számítottam, azt hittem kb olyan lesz, mint egy teli tampon kivétele... hát, nem olyan volt :D

Majd később, itthon, a gátsebem miatt nem tudtam ülni, kb 1-2 hétig.

Kb. 24 hét múlva "repetázok" :) (ugyan azzal a dokival, szülésznővel, újra az Istvánban)

Könnyű, gyors szülést!