Melyek azok a kellemetlensegek amelyek egy terhessegel jarnak?

Gyomorégés, émelygés, hányás, vádligörcs, szorulás, gyakori pisilés, hát- és derékfájás, csökkenő nemi vágy, nekem ezek voltak.

De miért nem a Terhesség témakörben kérdezed?

Változó. Mindenkinél más.

Van, aki végig tökéletesen érzi magát, se hányinger, se súlygyarapodás, csak az előírt, pedig annyit eszik ami jól esik. Egy barátnőm meg első perctől kezdve a szülőágyig végighányta a terhességet. Van akinek a terhesség szó szerint terhesség, én is az vagyok, aki beverné azoknak a férfiaknak az orrát, akik nagy pofával kijelentik, hogy ez egy ocsmány szó, inkább áldott állatotnak kéne hívni.

Én csak az első hónapokban voltam rosszul, de annyira, hogy én nem is tudtam volna eltitkolni 3 hónapig hogy babát várok. Általában csak a második vagy a harmadik reggeli maradt meg bennem és egész nap eltorzult, zöld arccal küzdöttem hogy ne hányjak. Nekem nem reggeli hanem egész napos rosszulléteim voltak az első hetekben.

A második gyereket amikor vártam, a nagyobb akkor volt egy év körüli, sokáig azt hitte hogy a wc szakszerű használata olyan, hogy az ember szalad és beleöklendezik.

Ami nálam furcsa volt, hogy a 3. hónap után teljesen jól voltam, nem voltam fáradékony, de addig - hiába nem volt se pocak, se dagadó láb - annyira fáradékony voltam, hogy ha felszálltam buszra vagy metróra, ha nem tudtam azonnal leülni inkább leszálltam a következőnél és üldögéltem a padon amíg jött a következő, különben azonnal összeestem volna. Pocakkal persze gyakran átadták a helyet, de amíg semmi nem látszott, addig rosszabbul voltam és két percet se bírtam a lábamon állni.

09:06

Nem vagyok benne biztos, a barátnőm aki 9 hónapig iszonyatosan érezte magát, minden terhességét tervezte, mindegyik gyerek nagy szeretettel várt baba volt. De olyannal is beszéltem terhesgondozáson, akinek a 7. hónapoig semmi baja se volt, pedig becsúszott gyerek volt és anyuka sem felhőtlen boldogsággal várta a picit, csak időben lecsúszott az abortuszról.

A hisztivel kapcsolatban: azt nem szeretem én sem, ha valaki "terhes vagyok" felkiáltással azt hiszi hogy neki mindent szabad. De én pl. a hormonok hatására elég sírós lettem, pedig alapesetben gyűlölöm a nyálas romantikus dolgokat, akkoriban mégis elbőgtem magam egy természetfilmen is.

09.06!

Hát az enyém nagyon szeretettel várt baba volt, és ugyan a terhességem komplikációmentes volt, attól még az összes tankönyvi tünetet produkáltam. Ugyanúgy, mint Vérszomjas pandamaci, én sem tudtam a 12. hétig titkolni semmit, még bőven be sem jelentettem a munkahelyemen, amikor már mindenki képben volt, és amikor a kolleganőm szétosztotta a tábla csokiját, nekem két adagot adott, mert "Te már ketten vagy." :)

A fájdalomtűrő képesség meg... Nem tudom, ez nagyon szubjektív. Szerintem pl. a szülés egyáltalán nem volt szörnyű. Hogy ezt azért gondolom-e, mert magasabb az átlagnál a fájdalmtűrő képességem, vagy azért, mert tényleg szerencsés alkat vagyok, akinek a szokásosnál kevésbé fáj, soha nem fog kiderülni, mivel nem tudom objektíven összehasonlítani másokéval.

09:54

Nekem az egyik barátnőm meg egy oviból ismerős anyuka is mondta, hogy nagyon féltek a szüléstől, mert még egy szimpla havivérzést is megszenvedtek, ennek ellenére szinte fájdalommentesen kipotyogott belőlük a gyerek.

Én meg alapból nem vagyok nyafogós, nem is szeretem a hisztit, de szüléskor a csempét is leüvöltöttem a falról, zengett a kórház.