Melyek azok a kellemetlensegek amelyek egy terhessegel jarnak?

Én is csak a saját nevemben beszélek...nekem keményebb az egész, mint azt az elején gondoltam, pedig nem vagyok az a nyafogós lány...bár gondolom közrejátszott az is, hogy a terhességem egy óriási hólyaggyulladással kezdődött (a véres vizelet számomra szó szerint vér volt /elnézést ezt másképp nem tudtam megfogalmazni/) majd elkaptam egy jó kis gombás fertőzést...az első trimeszteri 0/24 órás rosszullétről nem is beszélek inkább...sosem hánytam, bár bárcsak hánytam volna, szörnyű volt:)

A legjobb most jön, HPV kondylomát diagnosztizáltak a második trimeszterben, és a múlt héten volt egy lézeres műtétem belül mindenhol, annak érdekében, hogy eltávolítsák a szemölcsöket és ne legyen császár a vége...de ez 50% mostantól...itt tartok most...hátfájás, állandó hajnali ébredés (fekve nehezen kapok levegőt sokszor) már csak a velejáró...mert mindezek ellenére próbálom élvezni ezt az állapotot..és más szempontból szerencsés vagyok...a baba már 2 kiló...rajtam összesen 4 kiló plusz van, nem vizesedem, nem híztam...a baba tökéletes egészséges, és ez a lényeg:)

Az első 12 hétben fáradékony voltam, pár dologtól undorodtam, hangulat változásaim voltak, szédültem...

Utána, mintha elvágták volna, teljesen jól vagyok.

Most 34 hetes terhes vagyok, kicsit nehezebben veszem a levegőt ha lépcsőzök vagy emelkedőn megyek. Délutánra néha elfáradok, meg jobban kifáraszt a házimunka. Néha le kell ülnöm kicsit pihenni. Meg estére szokott kicsit fájni a hátam. Szóval nem vészes a dolog.

Nekem a fáradékonyságon kívül hálistennek az égvilágon semmi bajom nem volt egyik várandósságomnál sem

/tudom, hogy mázlis vagyok, ne utáljatok érte :-) /

Mondjuk a legvégén már én is vallottam, hogy immár valóban terhes vagyok és nem csak várandós mint eddig, mert rossz volt a fekvés (napi 1- óránál többet nem tudtam aludni eléghuzamos ideig) és nehéz volt ellátni a nagyobbat.

De ennyi. Nem vizesedtem, nem híztam, nem hánytam, nem voltam válogatós, nem undorodtam szagoktól és hangulatingadozást sem figyeltem meg magamon /férjem úgy fogalmazott, hogy nem voltam zizibb, mint egyébként.../

A hatodiktól a 12. hétig volt kicsit hányingerem. Utána a 35. hétig semmi komoly, csak apróbb "ez vajon mi?" hasszurkák, plusz ha baba rugdosott nekem hasmenésem lett, pedig mindenki székrekedéssel ijesztgetett.

Aztán hirtelen vizesedtem és mindenhol viszkettem, mert csökkent a májmûködésem - 2 hét kórház és programozott császár lett a vége. Császár után meg trombózis és 2 hét intenzívosztály. Úgyhogy ennyi lett a felhôtlenül és bátran készülök a nagyon várt babám megszületésére terveimbôl...

De a babámmal nagyon elégedett vagyok :)