Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Szülés » Mi jó van abban, ha császár...

Mi jó van abban, ha császár után belenyomják az arcodba a gyereket?

Figyelt kérdés
Nem nagy titok, nem vagyok oda a császár gondolatáért, de orvosi okból mégis muszáj lesz program császárral szülnöm. Próbálok hozzászokni a gondolathoz, nézegettem videókat, és mindenhol azt látom, hogy születés után a gyereket belenyomják gyakorlatilag az anyja szemébe. Értem, hogy bőrkontaktus meg csak ott van hely, de nem lenne jobb inkább csak megmutatni a babát? Nem ettől a 10 mp odadörgöléstől fog kötődni vagy megnyugodni a baba, és ha 2 mm-re van a szememtől, akkor még látni sem látom. Ezt csak én nem értem? Akik túlvannak már a császáron, ti inkább érezni akartátok a babát, mint látni? Ha én inkább látnám az "bunkóság"? Lehet mondani a dolgozóknak, hogy én inkább csak nézném anélkül, hogy a 0 perces babám mellett rossz anyának tűnjek? A másik kérdésem, hogy miután engem újra összeraktak, mi történik? Elvisznek valami őrzőbe és ott kell lennem, amíg ki nem megy az érzéstelenítő? Addig a babám egyedül sír a kávézó csecsemősök mellett? És mi a tökért kell meztelenül lenni a műtét alatt, ha a hasamon szedik ki a gyereket? Semmi hálóing nincs az emberen, csak tényleg ott pucér fenékkel fekszik az asztalon, miközben egy műtőnyi orvos nézi, ahogy katéteren keresztül pisil? A katéter miatt kell meztelenül lenni? Bocsánat a negatív hozzáállás miatt, nem a császár koncepcióját akarom támadni, csak idegenkedem ettől a hideg, műtői környezettől, gyászolom a természetes szülésélményem, és előre ki vagyok borulva, hogy órákra elveszik a babám.
ma 09:39
1 2 3
 1/22 anonim ***** válasza:
100%
A pucérságot letojtam, a szülés módja nekem mindegy volt, a baba a lényeg, hogy kint legyen. Ami zavart, hogy a nővérke fejjel lefelé rakta a szemem elé a gyereket. Azóta is ezen röhögök, amikor friss anyák állítják, beléjük égett a gyerek arca, és ezer közül is felismerték volna a kórházban. Hát, én csak reméltem, hogy jó gyereket hoztak vissza másnap :D De azóta feltűnően hasonlít mindkét nagyanyjára, szóval megnyugodtam. O:)
ma 09:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/22 anonim ***** válasza:
59%
Hát ha szülés után nem akarsz hozzá érni nem olya mindegy neked hol sír az a szerencsétlen? És de, lehet meglep, az az első pár perc a legfontosabb, nem csak a kötődés miatt, hanem a gyerek vitális paramétereinek rendeződése miatt is. Olvasgass utána mielőtt már szülésnél tönkreteszed direkt.
ma 09:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/22 anonim ***** válasza:
91%

Szia az első császárral nekem is az arcomba tették full idegesítő volt.

A másodiknál "mellém"tették szinte rám ott már láttam én is és simizni is tudtam.


Miért kell meztelenül lenni? Mert jobb ha nem viszel semmi kórokozót a műtöbe a ruhában + tele vagy műszerekkel aminél csak útban lenne.egyébként nem csak a vágás csíkjában fertőtlenítés hanem az egész altesteden is. De ahol tudnak betakarnak. A dokit pont nem érdekli hogy te hogy nézek ki. Neki ez pont olyan mint hogy ránézel reggel a wcre

Ott van azt pont.

Igen általában a szobába kerülsz mivel nem tudod ellátni a babát így a csecsemősöknél van bent és ott sír. Ezt el kell fogadni.

ma 09:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/22 anonim ***** válasza:
100%

4. babám sürgősségi császárral született (2 hónapja.)

Igaz, emiatt altatásban történt, de amúgy is az apuka kapja meg, amíg téged összevarrnak, nem nyomják oda addig.

Utána aranyóra (jobb helyeken), nekem 2 óra volt.


Nem vagy meztelenül, rám ilyen eldobható, műtőben használatos ruhàt adtak felülre.



Az őrzőből a kiemeléstől számított 6 óra után vittek a gyermekágyra (nekem hamarabb kiment az érzéstelenítő, mert csak EDA volt), és közben 1x hozták a babát, de nem tudom, ha valakinek pcs, ahol ugye spinális érzéstelenítés van, hogy megy, mivel tudtommal akkor 6 órán át a fejed sem mozdíthatod.


De a lényeg, azért nem minden úgy van, mint a videókban :)


Kitartást és minden jót nektek + ne feszülj rá, legalább tudod, mi lesz, hogy lesz.

(Én nem császárra készültem, de örülök, hogy az lett végül.)

ma 09:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/22 anonim ***** válasza:
87%

"Addig a babám egyedül sír a kávézó csecsemősök mellett?"

Látod, pont ezért. Mostantól nem gondolhatsz csak magadra. Lehet, hogy te csak látni akarod, de a gyerek nem! Miatta rakják oda, nem miattad.

Jó esetben van egy apuka és amíg téged összeraknak, nála van a baba. Nálam nem volt, egyedül szültem. 20 óra vajúdás és másfél alvás nélküli nap után volt császárom. (Én se akartam, nagyon

nem.) Ahogy kivették, úgy odahozták, ahogy írod. Aztán engem összerakták és jött volna az arányóra, de nem jött, mert annyira remegtem, hogy nem tudtam volna biztonságosan magamon tartani, arra meg nincs külön ember, hogy kettőnket presztráljon. Jó sok órával később találkoztam legközelebb a gyerekemmel és rengetegszer


gondoltam azóta, hogy "ez is azért van, mert nem volt arányóránk". Amíg kisebb volt, sokáig kizárólag úgy tudott picit megnyugodni, ha ugyanúgy egymásba bújtunk, mint amikor születéskor oda hozták a fejemhez. Semmit nem ért, hogy magamra raktam, hallja a szívverést, meg egyéb marhaságok.

Szóval csak tudnak valamit.

Próbálj megbékélni a császárral. Tudom, hogy nehéz, de a végeredmény számít 😁

ma 09:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/22 anonim ***** válasza:
100%

Hozzám egyáltalán nem érintette oda az orvosom (2016-ban volt dokim) a babát. Kb 1 méterről mutatta meg. Aranyóra sem volt egyáltalán.


Viszont apának odaadták. Nem teremtett bőrkontaktust,de magához ölelte az ordító gyereket, beszélt hozzá,és a baba teljesen megnyugodott az ismert hangtól.

Szóval ez engem teljesen megnyugtatott.


Igen,lehetett volna máshogy is. De én olyan állapotba kerültem császár után, hogy annak is örülök, hogy nem haltam meg az őrzőben. Még a férjem is ott lehetett velem 4 (!) órán keresztül, pedig az őrzőben még 2 kismama feküdt rajtam kívül!!


Szóval tényleg piszok rosszul voltam. Lekékülve, ájulás határán órákig.

ma 09:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/22 anonim ***** válasza:
100%

Igaz, nekem nem volt császárom,2x szültem természetesen.

DE


Pl nálunk is csak pucéran lehet szülni. Rosszul voltam a gondolattól is. Hisz ha ottlenn nyomom ki a gyereket, akkor pl a melleim minek mutogassam?!


Főleg hogy oktató kórház, az elsőnél "csak" 8an voltak benn, a 2.-nál 6an.

ultra cikinek éreztem mind a 2x.


Ha megvan a baba, itt nem a fejedbe nyomják, hanem úgy vérestől nyákostól mindenestől már dobják is a melleidre, majd már ott is terem egy csecsemős és nyomkodja a melleid a szájába, ha van tapasztalatod, ha nincs.


Ismét über ciki.


Majd mikor letellt az aranyóra, itt is elviszik a babákat, kitudja hova. Az elsőt 4 óra, a másodikat 3 óra múlva kaptam vissza.


Szóval nehogy azt hidd, a természetes szülés annyival jobb :D

ma 10:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/22 anonim ***** válasza:
100%

Te kerheted, hogy ne csinaljak. De nekem ez a pillanat jelentette akkor a mindenseget. 9 honapig szenvedtem erte, majd egy borzaszto vajudas utan csaszar lett, ami utan 6 oraig nyugton kellett fekudni, de meg a fejedet se forgathatod.

Nana, hogy azonnal erezni akarom a gyereket; amint lehet.

Es persze lattam is, nem az arcomra fektettek keresztben mutet kozben.

Amugy mi egyutt lehettunk utana 2 orat es a ferjemnel volt a baba leginkabb, de oszinten en vilagomat nem tudtam, nem is nagyon emlekszem ra. Talan mellre is tettek akkor. De kaba voltam, szememet se birtam kinyitni.


Aztan a csecsemosoknel volt a baba, de nalunk foglalkoznak veluk, nem hagyjak oket uvolteni. Ha kell egyszerre 2 babat dajkalnak, megoldjak.


Felallas utan megkaptam es velem volt vegig.


Ja mutet kozben volt rajtam ruha.

ma 10:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/22 anonim ***** válasza:
100%

Program császár nem tudom hogy van, mert nekem sürgősségi lett, mivel leesett a baba szívhangja. Volt rajtam kórházi hálóing és le is takartak, hogy ne lássam a műtéti területet, szóval nem éreztem magam meztelennek. Bugyi nem volt rajtam, mivel természetes szülésnek indult és ugye vizsgálnak vajúdás alatt is.

Miután kiemelték, csak megmutatták és vitték is el megvizsgálni aztán apjának adták aranyórára. Én is azt hittem odateszik a nyakamba, de végül a komplikáció miatt gondolom nem lehetett.

Engem összevarrtak hamar, aztán vittek fel a szobába hozzájuk és ott a férjem tette rám. Ezt követően a kórházi napokban végig a nyakunkban aludt, mint egy kis sál olyan volt. Szóval ott fért el mikor feküdtem, ott érezte jól magát. A mellkasomról legurult volna.

Egyébként én is is tartottam hogy csupa véres magzatmázas babát kell fognom majd, de egyrészt abban a helyzetben ez nem érdekelt volna, másrészt teljesen tisztán született a babám, mivel túlhordtam.

ma 10:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/22 A kérdező kommentje:
Pont ez az, amit nehezen tudok elképzelni, hogy abból a baba érez bármit, hogy odanyomják az arcomhoz. Frissen kiemelve, pucéran markolja egy gumikesztyűs kéz a kis testét és belenyomják az arcomba. Nem érzi sem a szívdobogásom, se nem egy realaxált testhelyzet, sem ideje nincs megnyugodni, mert csak odatolják, aztán viszik tovább. Nem arról van szó, hogy az én kíváncsiságom fontosabb, mint az ő nyugalma, az ő nyugalma nekem minden, csak nem bírom elképzelni, hogy a baba annyira élvezi ezt az egészet. Ha csak odatennék mellém, mint #4-nek, azt el tudom képzelni, hogy van jelentősége. De látom, hogy #6 azt írja, hogy nekik meg érződik, hogy a babának ez jelentett valamit, el is hiszem, csak tapasztalat nélkül, a videókból abszolút nem ez látszott. Apuka ott lesz, de nem tudom, hogy nálunk van - e aranyóra császár után, megpróbálom megkeresni. Nekem az is jó lenne, ha legalább ő foghatná. Az, hogy utána senki nem fog törődni vele órákig, attól megszakad a szívem, de ezek szerint ezzel nem lehet mit csinálni. Legalább mellém odatennék, hogy beszélni tudjak hozzá. Szültem már abban a kórházban természetesen, és láttam, hogy mennyire nem foglalkoznak a csecsemősök a babákkal, nálunk hagyni semmivel nem jobb, mint ha mellém tennék abban a kis kórházi ágyban. Ez a legrosszabb része a császárnak nekem, hogy nem is tudok köszönni neki vagy elköszönni tőle mielőtt elviszik. Azt hiszi, hogy csak úgy ott hagyom órákra vagy vissza se jövök érte. Nekem az, hogy az, hogy ránézek, több kontaktus, minthogy beletolják az arcomba, és ez az ami hiányzik, de elhiszem, hogy a babának meg az nem jelent semmit. Miért jelentene, alig lát. Nem arról van szó, hogy nem szeretem a babám, pont arról, hogy túlságosan szeretem, és fogni akarom, megszoptatni, simogatni, beszélni hozzá, és ehhez képest nevetséges, hogy annyi kontaktunk nem lesz, hogy tényleg felismerjem később, hogy melyiket szültem én. :D Babamozi alapján tiszta apja, úgyhogy nem fogják kiszúrni a szemem egy másik babával, de azért na, olyan vacak ez. Megpróbálom megszeretni a császár gondolatát, hogy ne legyen ilyen negatív élmény a szülésem, mert az nem jó senkinek, de az első szülésem a fájdalom ellenére is nekem olyan varázslatos volt, és ezt kívántam a második babámnak is. Alig várom, hogy lássam, hogy megfogjam, és a császár erre alkalmatlan, és dühös vagyok, hogy nem tudom megszülni, hogy utána velem maradhasson, és ne egyedül sírjon valahol a kórházban, amíg én fekszem, mint egy bot. Bocsánat, elkanyarodtam megint. Köszönöm mindenkinek a tapasztalatokat, tényleg segít mások élményeit, gondolatait olvasni ezzel kapcsolatban.
ma 10:27
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!