Tényleg nagy trauma sokaknál a szülés? Vagy csak én olvasok ennyi rémtörténetet itt gyakorin? 🤔

9

A férjemnek sokáig elvette..

Neki halálfélelme volt…

Ott könyörgött a dokinak, hogy szedje ki belőlem a lányunkat.

De én magam befele koncentráltam, erre nem is emlékszem, csakarra hogy a végén, amikor kinn volt a baba, akkor ki kellett mennie.

Azért egy 2 óra kitolásszakasz durva. A legtöbb kórházban nem is engedik A 2. Szülésnél 10 perces sem volt….

De mondom, csak akkor jöttem rá, hogy ez van akinek nagy gond, amikor több sztorit olvastam, és azt, hogy ki hogy élte meg.

Most ismét várandós vagyok.

Szinte biztosan pcs lesz..ettől sokkal jobban tartok.

Az első fájt, majd könyököltek(de ez van, ki kell szedni 4.5 kg vol 58 cm), de másnap már mondtam, majd jövünk újra.

A lányom szülese élmény volt, bementem, sétálgattam, majd felfeküdtem mo dta 5 fájást várjunk 4.nél mondtam hogy valami nyom lent, a lány feje volt. Hívták a dokit, rák{nyökölt a lábamra majd mondta nyomjak, a szülésznő meg fogta a gyereket ő sem volt olyan csepp 4kg 54 cm

Gondoltam ok akkor mehetnénk haza.

20 év múlva a 3.na az fájt igazán, de ez sem volt vészes ilyen egy szülés,de akkor azt mondtam ha az első ilyen lehet nincs 2.,de ha lehetett volna már 4 lenne.

Valószínűleg inkább az írja le a történetét, akinél valami olyan történt. Ahogy előttem írták: a könnyű szülés nem hangzik izgalmas válasznak. A másik, hogy szülésnél tényleg sok minden félremehet, ráadásul az ember kiszolgáltatott, nem csak magáért aggódik közben, emellett nagyon érzékeny állapotában van. Lehet, hogy rosszul esik neki egy olyan beszólás, amit máskor fel sem venne. Nekem sem esett jól, amikor a bába közölte, hogy ezek még gyenge fájások, alig tágultam, ne hagyjam el magam és hasonlók, amikor 24. órája vajúdtam és úgy éreztem, hogy nem bírom tovább. Pedig nem rossz szándékkal mondta. Rá kb. negyed órára szerencsére jöttek a tolófájások, arra a 2 órára már alig emlékszem, fejben nem igazán voltam ott. Nem mondanám traumának a szülésemet, de részben azért, mert nem sürgették meg és sok támogató ember vett körül.

Édesanyám egyébként 2 szülésére azt mondta, hogy sima ügy volt, a harmadik kicsit rosszabb, a negyedik viszony nagyon traumatizálta, részben azért, mert az orvos nem foglalkozott vele (konkrétan aludt és meghagyta, hogy ne zavarják), így pedig a bába nem élhetett azokkal a kíméletesebb eszközökkel, amikkel megkönnyíthette volna a szülést. Pl. nem volt infúzió, fájdalomcsillapítás, kézzel tágított. Azt mondta, hogy ha ilyen lett volna az első szülése, nem szült volna többet.

Na meg - egy barátunkat idézve - ugyanazt a valóságot eltérően érzékelhetik az emberek. Legyen az egy apás szülés, ami az apa szerint könnyű volt, az anya szerint pokoli ;). De lehet, hogy az apa megrázó élménynek fogja tartani, az anya csodásnak, mert a végén megszületett a baba.

Tudjátok mi a 'trauma'???!!!!

Az,hogy szülés előtt egy hónappal (8 hónaposan) autó balesetünk volt,szilánkos,darabos nyílt könyök törés,agybevérzést kaptam és kiterülve feküdtem az ideg intenzív osztályon Miskolcon nem voltam magamnál 3 hétig.Majd mikor jöttek a fájások egész bal karos begipszelt kézzel történt,és természetes úton.Életet adtam egy gyönyörű lánynak!Azóta felépültem,de a bal kezem nem lett tökéletes......