Ha anyuka programcsászárt kér, az apának joga van beleszólni ebbe? Vagy jó férjként, ha szereti és tiszteli a feleségét, el kell fogadnia és mellette állnia?

Nekem mindkét lehetőség tetszett :D Komolyan, olyan kis optimista voltam :D Úgy álltam hozzá: huu de jó ez a császár, kiszedik és kész, na lehet ezt választom. És: huu ez a természetes szülés is de jó, milyen jó h csak bemegyek a kórházba és 24 óra múlva már mindenképp megvan a gyerek, ezt az 1 napot rászánom!

Aztán nagymamám mesélte,neki milyen könnyen ment, hogy bement és már meg is volt az első gyerek, a másodiknál pedig tüsszentett egyet és az meg úgy lett meg. Na,mondom, ez a tuti, bemegyek,hapci azt csá.

... Horror szülésem volt, természetes módon, bunkó orvosokkal, jó nagy trauma maradt:D Nagyon haragudtam magamra,hogy nem a császárt választottam, barátnőim a pénzes pasijukkal elintéztették a császárt, ők ott repkedtek a boldogságtól én meg ott puffogtam irigyen. Erről ennyit részemről.

Nem baj, 51-es, nagy mellénnyel mesélheted legalább mindenkinek, hogy te nem voltál lusta szülni!! Ez az igazi érdem az életben! (irónia)

Általában azok az anyák ragaszkodnak ennyire a természetes szüléshez, anyatejes tápláláshoz X évig, akiknek az életében kevés sikerélmény történt a gyerek előtt és ebben élik ki magukat. Látod ezt a szerencsétlent is, ott zokogott jobbra-balra a kórházba, mert kudarcnak élte meg, hogy műtét útján lesz meg a baba... Aztán itt vagyok én, aki jókedvűen bement a férjével a választott kórházba, egy profi csapattal a műtőben is jól éreztem magam, már amennyire egy ilyen helyzetben lehet. De nem hazudok, akkor én is sírtam kicsit, mikor meghallottuk felsírni a babánkat és odaadták a férjemnek. Lett egy csodás szülésélményem, utána pedig a bent töltött 2 nap is igazából jól telt összességében. Szép környezetben ismerkedtünk egymással hárman, a férjem is bent lehetett velünk végig, kicsit tényleg olyan volt, mintha egy szállodában lennénk. Mindenki kedves és mosolygós volt, nem volt bunkó főorvos, sem mogorva nővérek. Sosem csinálnám máshogy a műtétet követő fájdalom ellenére sem. :)

Volt császárod? Elmondom, hogy a császár előtt kb összehányod a műtőt vagy elájulsz majdnem az érzéstelenítőtől, program császár után mesterséges oxitocint kapsz, szóval a posztoperatívban lenyomsz egy sor szülési fájdalmat ugyanúgy mint szülés előtt úgyhogy ez sem marad ki az életedből, rátesznek egy homokzsákot a frissen műtött hasadra, mellé rázkódsz a gerincérzéstelenítő távozása miatt úgy hogy majd leesel az ágyról, aztán pár óránként jön a vizites orvosi kar, és rákönyökölnek/rányomnak a frissen műtött hasadra hogy távozzon aminek távozni kell, szóval ezt se úszod meg, nekem úgy fájtak ezek a könyöklések hogy a tenyerem vérzett annyira szorítottam ökölbe a kezem, aludni nem bírsz a fájdalomtól, amikor kiveszik a katétert nekem az is nagyon fájt, hetekig fájt a pisilés is, egyedül a drain csövek kivétele nem fájt, az első felállást meg járást hagyjuk is, azt szavakkal se lehet leírni, én egész jól viseltem, kb 40 perc alatt sikerült felállni, de a mellettem levő csaj (azóta barátnőm) össze is esett.(Ugye nem segíthetnek) Menni se bírsz szinte napokig, még 1 hét után hazaúton is a kocsiba is külön logisztika volt beszállni, minden bukkanónál kicsordult a könnyem, legalább 2 hónap volt mire felépültem, de még így 4 év után is vannak bajaim, összenövéseim, a hegem sokszor napokig durván fáj vagy viszket, a hasam is érzéketlen nagy területen, hozzáérni sem szeretek, alig találok normális bugyit nadrágot amit tudok hordani.

Ehhez képest a simán szült ismerőseimnek sincs semmi baja, inkontinencia esetleg, de az császár után is simán lehet, az nem a hüvelyi szülés velejárója. A gyereket is 30 órára elvették, tejem se indult be.

A SOTE-n végzett barátnőid szerint ez mind jobb ugye? Érdekes orvosok, aki szerint ez jobb :D

"Általában azok az anyák ragaszkodnak ennyire a természetes szüléshez, anyatejes tápláláshoz X évig, akiknek az életében kevés sikerélmény történt a gyerek előtt és ebben élik ki magukat. "

Úristen, komolyan ott tartunk, hogy mást elhordunk mindennek, mert természetes úton szült?

Egyébként nem a természetes úton szülő tábort láttam ilyen idegesen, alpári, trágár stílusban visítozni itt, hanem ezt a sok császárfant.

Mondom ezt 2 császárral a hátam mögött.

53-as, volt császárom. Nem tudom, téged hol műtöttek, de én nem hánytam, az érzéstelenítő beadása közben sem volt semmi problémám, utána sem. A műtét után az első felállás az ágyból tényleg nem volt kellemes, de utána egyre könnyebb lett és mikor a 3. napon már hazajöttünk, könnyen mozogtam. 4. nap a műtétet követően már kimentünk a picivel egy 30 perces sétára is, mert nagyon jó idő volt. A 6 hetes kontrollon zöld utat kaptam mindenre, a műtét után 8 héttel elkezdtem újra edzeni is (lassabban, mint előtte persze)

Talán körültekintőbben kellett volna orvost és kórházat választanod!

Az a véleményem, hogy mindenki védheti a véleményét, de szánalmas lemenni személyeskedésbe, és rémhír gyártásba!

Azért nem minden normál szülés "oxigénhiányos, könyökléses" szülés.

Ezek az illetők például akár béranyát is fogadhattak volna, hogy megszülje a gyereküket, mégis valamiért a normál szülést választották.

Vajon egy Beyoncé meg Katalin hercegné stb rosszat akart a gyerekének?

Nem hiszem.

[link]