Kedves anyukák olyanokhoz fordulok most akik sos császárral szültek,ti hogy tudtátok feldolgozni?

Ez nagyon nehéz. Főleg az első időszakban mikor amúgy is a füleden folyik ki a rengeteg hormon.

Nálam lassan történt, már lehetett látni, hogy nem fejlődik megfelelő ütemben de valahogy még sem készítettek fel arra, hogy nem fogok eljutni a végéig. Nagyon nehezen dolgoztam fel. Rengeteget sírtam és úgy éreztem a saját testem cserben hagyott és az ellen fordult akit a világon mindennél jobban őriznem kellett volna.

Az én fiam már 4 éves, nyomot hagyott a koraszülés. Egészséges, de szorongó nehéz természet akit ki sem lehet szedni a fenekemből, nonstop üvöltött hónapokig... Számos jellemvonását a történtekre vezetem vissza. A születése utáni szeparációra, vagy hogy méhen belül lényegében éhezett (toxémia).

Nyugodtan keress fel egy pszichológust később aki segít feldolgozni, ha úgy érzed nem megy egyedül.

Én nagyjából egy éve tudok sírás nélkül beszélni a történtekről. De elfogadtam, hogy a mi utunk más volt. Okos, ügyes 4 éves óvodás aki 100ig számol, és elképesztően jó humora van, ami már akkor megmutatkozott, mikor még beszélni sem tudott.

Minél több lesz a közös élmény és emlék úgy halványul majd el az a néhány nap, vagy hét amit a PICen kellett tölteni.

Egyébként ha jól esne egy sorstárssal beszélgetni, aki már kicsit távolabb van az eseménytől akkor írj nyugodtan.

Én a gyerekvállalásba úgy fogtam bele,hogy oké,nézzük: lehet,hogy vetélés lesz. Lehez,hogy koraszülés lesz. Lehet h császár lesz. Lehet h szövődmény lesz. Ezt mind vállalom. Te is vállaltad, ügyes vagy,megcsináltad.

Feldolgozni egyedül a halva születést nem tudtam volna. De a te babád is él és erősödik, szóval inkább örülj.

12 akkor te nagyon tudatos vagy. Szerintem kevesen gondolják ezt ennyire át.

Én a vetelésre fel voltam készülve, de a koraszülés eszembe se jutott mint lehetőség. De meg is tanultam egy életre hogy rossz dolgok nem csak mindig másokkal történnek és azóta nem is ítélkezem. Szóval azt hiszem elmondhatom, hogy sokat tanultam a történtekből és talán pont ez kellett hogy jobb emberré váljak.

11-es voltam.