Normális hogy félek a szüléstől?

Ne félj! Tudom, könnyű mondani, én is féltem. 3 gyereket szültem.

Az első nem akart megindulni, végül indították. Második magától indult, de mikor megszületett a gyerek, sajnáltam, hogy több lehet, hogy már nem lesz. Aztán lett 3.is, akkor is féltem. De utólag teljesen más. Ott akkor amikor benne vagy, minden olyan természetes, hogy az történik.

Úgyhogy ne félj, gondolj arra, hogy nensokára babázhatsz.

Én a harmadikra várok és félek :DDD Pedig pontosan tudom, mit-hogy "kell csinálni", de akkor is. Ez normális, hiszen ez egy mérföldkő az életedben. Nem baj, ha félsz! Ezt is meg kell élni! Csak arra gondolj, hogy nem az a bátor, aki nem fél, hanem az, aki fél és mégis cselekszik ;)

Kitartás! Hamarosan meglesz!

Teljesen normális h félsz, tudod hogy fájni fog nehéz lesz, ismeretlen.

Bennem akkora adrenalin volt miután szültem hogy egész éjjel nem aludtam csak a szülés menetét jatszottam le ezerszer is, hogy hihetetlen hogy meg tudtam csinálni!

Nekem sokkal nagyobb nehézség volt az azt követő időszak, az éjszakázás, a hasfájása a fiamnak, hogy körülöttem mindenki aludt én pedig órákat ringattam éjjel a gyermeket miközben potyogtak a könnyeim és attól féltem állva fogok elaludni gyerekkel a kezemben.... A szülésre felkészültem, erre nem... :) kitartás

Nyugi! Mindenki fél. Én mondjuk a 38 hétnél már eljutottam oda, hogy oké jöhet, felkészültem. Főleg mert a vége felé már nehéz cipelni.

És én is úgy voltam mint az utolsó, hogy az utána lévő napokhoz mérten inkább szültem volna még 2-3x, mert a bömbölő gyerek, a tudatlanság, és hogy egész éjszaka ringatod a síró kisbabád, nincs úgy igazán időd kipihenni a szülés fáradalmait, mert szinte készenlétben kell állnod. Ki vagy szolgáltatva a csecsemősök jóindulatának... nekem a gyerek ágy és kórházi napok sokkal rosszabbak voltak.

Nekem első baba 40+4 napra lett meg most lesz hat hetes

Én 37 hetesen bekerültem toxémia gyanúval kórházba de aztán beállították gyógyszerrel és haza is engedtek

Majdnem minden nap mentem onnantól nstre aztán végülis megmondták hogy akkor be kell feküdjek .

Szerencsémre azon a napon mikor mennem kellett volna úgy is reggel már mensi görcsel ébredtem és mire beértünk egy ujjnyira nyitva voltam.

Nyolc órakor azért rá kötöttek az oxitocinra hogy rásegítsenek a fájásokra . Én azt hittem beledöglök a fájdalomba ráadásul egy helyben kellett feküdnöm mert végig rajtam volt az nst ( egy idő után rá ülhettem a labdára ) . Fájdalom csillapítót nem kaptam hátha leáll a fájás . Addig könyörögtem hogy kettőkor leszedték az oxitocint és az nst-t és elkezdtem zuhanyozni az sokat segített

Utána kb negyed négykor megnézett a doki burkot repesztett és onnantól kezdve már nem fájt . Jöttek a toló fájások. 16:40 kor megszületett az én kis csodám . 🥰🥰 Majd írd le a tiéd milyen volt .

Ne félj ! Képes vagy rá ! Erős vagy !

És teljesen megéri így utólag nézve a fájdalomra még emlékszem de hamar túl leszel rajta .

Könnyű szülést ! 🥰❤️