Meg sem akarom próbálni a szoptatást? Akkor mit kell majd tegyek?

Köszönöm a válaszokat!

Lehet önzőnek vagy akárminek nevezni, nekem ez problémát a hétköznapjaimban nem okoz. Ami viszont igen, hogy több, mint 8 hónapja, annak hogy már nem vagyok ura a testemnek. Nagyon elegem van ebből a parazita életmódból. Nem a gyerek tehet róla, világos. Szerintem neki sem kényelmes, de nyilván tőlem függ. Ezért csendben elviselem a terhességem összes velejáróját és bocsánatot kérek majd egyszer tőle, amiért a szüléssel én ezt szeretném megszakítani.

Az csak egy dolog, hogy én ezt a szoptatós dolgot eleve valami egészen hihetetlennek tartok (és negatív értelemben). A másik pedig az, hogy amint lehet én szeretnék újra mozogni. Nem azonnal nagy dolgokra kell gondolni, de érzelmileg nagyon megviselt, hogy amit 7 napból 7-en reggel és este is csináltam, a terhességgel olyan szinten leredukálódott, hogy az elképesztő. Tudom, mégis így is sokkal többet mozogtam, mint egy átlag ember, de én nem ehhez voltam szokva. A terhességem alatt kezdtem el értékelni az amúgy teljes fizikai épségemet, mivel most éreztem magamat először annyira korlátozva, hogy ne tudjam rendesen csinálni.

Na szóval ennek lesz hamarosan vége :) Tök jó lesz, végre meglátom a kisbabámat és végre nem fogunk FIZIKÁLISAN egymástól függeni. Elnézést, ha én ezt már várom, de nagyon kemény időn vagyok túl. Várom már, hogy megszépüljön az emlékeimben!!!