Ilyen helyzetben lehet megoldás?

Tanácsot szeretnél? Olvasgass a szoptatás áldásos hatásairól. Nézegess szoptató anyákról készült képeket. Képzeld el magadat, amint szoptatsz, és így a lehető legintimebb kapcsolatba kerülsz a babáddal.

Változtasd meg a gondolkodásodat! Képes vagy rá.

[link]

A www.lll.hu oldalon olvasgass, de inkább azt javaslom, hogy keress fel egy baba-mama csoportot, és menj el személyesen. Ott láthatsz olyanokat, akik szeretnek szoptatni, közelről megnézheted, hogy milyen az egész, és az aggályaidról meg beszélgethetsz az ott levő anyukákkal, továbbá a csoportvezetővel, aki szakértő.

Továbbá érdemes talán felkeresni egy pszichológust, ha van rá lehetőséged még így hirtelen, mert biztosan oka van annak, amiért így érzel, ha sikerül segítséggel rájönnöd, hogy mi az, az talán megváltoztatja majd a hozzáállásodat is.

Remélem sikerül, Neked, és a babádnak is az lenne a legjobb!

Jó készülődést!

Szia!

Nekem is van ilyen barátnőm, aki így gondolta, mint te. Semmi extra nem történt, lefejte a tejet és cumisüvegből adta neki oda.

Olyan nagyon ki tudok akadni az olyan szuperanyáktól, akik mást sem tudnak, csak azt szajkózni, hogy pl. milyen jó a szoptatás. A frászkarikát. Nem mindenkinek jó élmény. Miért nem lehet elfogadni, hogy (szerencsére) ebben sem vagyunk egyformák?? Nem ettől függ, hogy ki jó anya!

Kedves Kérdező!

Egy pillanatig se kételkedjél önmagadban. Ha te úgy gondolod, hogy képtelen leszel a szoptatásra, hát ne tedd. A babák mindent megéreznek. Nem hiszem, hogy jó élménye, kötődése lesz a gyerekednek, ha undorral szoptatod. Fejd le a tejed és add neki cumisüvegből. Ugyanúgy össze tudtok bújni, mintha szoptatnád.

Egyébként rengetegen vannak olyanok, akik még terhesen ezt gondolják, aztán pedig amikor meglátják a babájukat ösztönösen mellre rakják és elmúlik minden ezzel kapcsolatos aggodalmuk.

Ezt is olvasd el:

http://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__szopta..

Itt többen őszintén leírtuk, hogy milyen érzések voltak bennünk. Valószínűleg a te gondolataid is ott vannak valahol :)

Üdv:

Másfél évig szoptató anyuka

Ne keseregj. Amikor terhes voltam, a fejást gondoltam gusztustalannak. Kijelentettem, hogy nem vagyok tejcsárda, fejni nem fogok, szoptatni igen. Megszületett a kislányom. És nem szopott... (a nővérek se tudták mellre tenni, csak üvöltött és éhezett, nem működött a vákuum). Láttam az ordító, éhező kislányom... És fejtem neki a tejcsit... Én, aki gusztustalannak tartotta. Mert éhezett. Közben folyamatosan ciciztünk, de nem onnan evett, sose lakott volna jól. És 2 hónaposan megtanult szopni, egyszerűen belejött.

Tudom, hogy ez pont az ellenkezője a te sztoridnak, csak azért írtam le, hogy tudd, az ösztön nagy úr. És ha mégsem kapsz kedvet hozzá, a kórházat húzd ki, de otthon már fejheted neki nyugodtan. Ne mondd meg senkinek. Mondd azt, hogy szopik, csak a férjed meg te tudd az igazat. Egyébként mivel az enyém nem szopott, mi mindig azt mondtuk (pl anyósnak ha ott voltunk), hogy azért hozom fejve, mert nekem a szopcsi túl intim dolog (ez egyébként igaz is, ma sem szoptatom csak itthon, máshol tápszer -fogyóban van a tej, vagy lefejve tej).

Ne izgulj rajta, ha nem akarod, akkor nem KELL. Megérzik a kicsik. Ettől nem leszel rossz anya, és szeretni fog a kisbabád téged. Csak szeretgesd, az fontos.

Szerintem se aggódj ezen! Várd meg, amíg megszületik, és látod majd, ahogy csücsörít a szájával, és keresi a cicit, szerintem, nem bírod majd megállni, hogy ne add neki oda. :) Ha mégis, és ismerkedsz a gondolattal, de nem megy, akkor meg fejd le, be fogja nyomatni a baba cumisüvegből is, ez tuti. :) Fölösleges ezen stresszelned előre.

Nekem meg pl nagyon fáj a cicim egész terhesség alatt, én egyelőre a fájdalomtól nem tudom elképzelni, hogy az égő mellbimbómra felkapaszkodjon valaki vákumos erősséggel. :) De tűrni fogok, ha fáj is, ezt tudom előre, mert alig várom az érzést, hogy belőlem táplálkozzon, pocin kívül is rám legyen utalva... :)

34 hetes