Anyukák, kinek mi a véleménye a nyilvános helyen történő szoptatásról?

"Tányér és nő mell ugyan az?"

Ne ferditsunk mar. Nem ugyanaz, de bizonyos eletkorban a szopizas a normalis, maskor meg a szilard etel magunkhoz vetele (kulturatol fugg, hogy mibol es hogyan). Viszont mindketto ugyanugy eves.

Most nem azért, de azt sem értem, aki azt írta, hogy egy 4 hónapos babát nem lehet otthonhagyni. Nem hiszem, hogy jobban érezte magát szegény gyerek 20-30 hangos ember között egy vadidegen helyen, ahol az anyja sem csak vele foglalkozott, nem is tudott gondolom úgy figyelni rá, mint otthon, ahol mondjuk a nagymamája/apukája játszott volna vele. Biztos én vagyok a szar anya, de én nem cipeltem magammal mindenhova a gyereket, pl. varratszedésre, 6 hetes kontrollra vagy a GYED/családipótlék ügyintézésre, hanem otthon volt a saját környezetében, a saját rokonaival, cumisüvegből kapott anyatejet, a pelenkázón lett tisztába téve és nem mondjuk egy nyilvános WC lehajtott deszkáján, és a saját ágyában aludt, nem a hordozóban... Lehet, hogy vannak olyan babák, akik nem fogadják el a cumisüveget, de még szerencse, hogy a tápszeres babák közül egy sem ilyen, különben éhenhalnának..................

Lényeg a lényeg: én nem kapnám elő a cicimet a volt osztálytársaim/tanáraim előtt, pláne nem egy kulturált étteremben, ahol mások mondjuk esznek. Ezzel őket hozom zavarba, nem magamat. Igenis el lehet vonulni, nem kell felvágni azzal, hogy én hűdejó anyja vagyok a gyerekemnek, mert íme, így etetem, nézzétek, micsoda áldozatot meg nem hozok érte.

Bláh....

Kérdező, remélem, nem ebből az egyetlen élményedből kifolyólag döntöttél úgy, hogy nyilvánosan soha. Főleg, hogy soha ne mondd, hogy soha. ;)

Lehet, hogy az osztálytársad nem volt annyira diszkrét, amennyire lehetett volna (hogy nektek is kényelmesebb legyen), de akkor és ott neki a babája érdeke volt az első, nem pedig a ti véleményetek, ebbe is gondolj bele. Talán abból indult ki, hogy ti 30-an valamennyire ismeritek és értitek már az élet dolgait, pl. hogy ha egy baba megéhezik vagy akármiért szopizni akar, akkor természetes, hogy megkapja, amit szeretne. A babák még nem képesek várni, ellenben a felnőttek (elvileg) képesek felfogni, hogy mi zajlik körülöttük és képesek (elvileg) jól értelmezni a dolgokat és pl. nem kiakadni egy ilyen helyzeten. Nem mondom, hogy egyetértek az anyukával, amiért a plénum előtt szoptatott, mert szerintem is a diszkrét forma a megfelelőbb. De azt sem tartom jónak, hogy (gyakran) minden házon kívül szoptató anyukát és minden szoptatási módot egy kalap alá veszünk. És főleg hogy kritizáljuk egymást, amiért egyesek nem szeretnének megválni a babájuktól még ennyi időre sem.

Én szoptattam házon kívül, rendszeresen, de mindig diszkréten igyekeztem megoldani. Félreeső helyet keresve, elfordulva, letakarva magunkat, hogy másokat se zavarjak, de minket se zavarjanak. És szerencsére soha nem kaptam beszólást emiatt, bár azt hiszem, a másik félnek lett volna rosszabb, ha belém köt. :)

És még annyi: soha nem voltam annyira szabad, mint amikor magamra kötöttem a fiamat és jártuk egész nap a várost. Amikor kellett, ott voltam neki (és ez az első hónapokban igen gyakran volt), nem kellett hazarohangálnunk, fejegetni, tárolgatni, melegíteni, üvegezni, idegeskedni, nézni az órát... csak mentem, intéztem a dolgom és ha szopi kellett, kerestem egy alkalmas helyet. Ennyi.

A házon kívüli szoptatás sok más szempont mellett nagyon praktikus megoldás is, ezt ne felejtsd el. Adódhatnak olyan helyzetek, hogy minden korábbi elképzelésed ellenére is rákényszerülhetsz - és talán majd azt is meglátod benne, hogy egyáltalán nem rossz dolog. :)