Elvárható lett volna ugye a szülészeten, hogy a szoptatások alkalmával a csecsemős nővér jelen legyen mindig és segítse a gyermekemet szopizni?

Mit vártál volna el?Saját nővért az ágyad mellé?ez egy fizetős szolgáltatás,a legtöbb kórházban van rá lehetőség,kórháza válogatja,h mennyiért...Ha nem kértél ilyen szolgáltatást,akkor maximális segítséget kaptál..

Hívtad őket,mentek,megmutatták hogyan tedd mellre,ha sírni kezdett mondták,h nyugtasd meg,és felnőtt embernek néztek,gondolták,h mivel egy perce mutatták meg a helyes mellre tételt,képes leszel egyedül is kivitelezni,úgy,ahogy majd otthon is..Az,h bevitték a babákat,nem az ő döntésük, a kórház irányelve,ez ilyen,mellesleg jó szokás...

Engem császároztak,24 óra fekvés,közben természetesen behozták a kicsit,megmutatták,h kell a mellemet a szájába adni,és mondták,h próbálgassunk,ráérzünk majd...(csak,hogy teljesen világos legyen,nem kelhettem fel,kb. nem is mozoghattam,mégis otthagyták a babát)Én ezt nem éreztem tehernek..Sőt,örültem neki..Éjjelre(10-től 6-ig) nem hozták be,valóban hagytak pihenni,de ez nem bababarát kh. volt,fél napos rooming in-nel.(Viszont volt olyan nővér,aki behozta volna a babát,ha kérjük)

Mikor felülhettem,ismét segítettek,h hogyan tartsam a kicsit ilyesmi,ezek után újra magunkra hagytak...Megoldottuk,aztán miután kiment belőlem a két napig belém pumpált fájdalom csillapító olyan fejgörcsöm lett,h azt senkinek nem kívánom...Ekkor volt,h beadtam a kicsit,de amint jobban lettem hoztam is el..Volt,h a nővérek nem akarták odaadni,h pihenjek,de én úgy jobban tudtam,ha mellettem volt...Ellátni alig bírtam,de jó volt a közelsége...A szoptatásra pedig szerintem is rá kell érezni,belejönni,és onnan megy már egyszerűen,de addig szenvedős..Viszont eszembe nem jutna ezért a nővéreket hibáztatni..

Nem állt az ágyunk mellett senki egész nap,hogy miben segítsen vagy,h ugráljon körbe..Mégis maximálisan elégedett voltam azzal,amit kaptam a kórházban,ami megegyezett majdnem azzal,amit te kaptál...

Ha nem tetszik ez a rendszer,már írtam,van fizetős szolgáltatás is,legközelebb tudni fogod,és élsz vele,ha ilyen igényeid vannak..

Kérdező, te most hulla fáradt, elkeseredett, csalódott és tanácstalan vagy. Sokan vannak ezzel így szülés után.

Ezért mondod, amit mondasz. És ezért úgy, ahogy. Kaptál itt hideget-meleget, és hát szerintem is joggal.

De! Ha szoptatni akarsz, akkor azonnal cselekedned kell. Fel-, vagy ki kell hívni egy szoptatási tanácsadót és el kell mondani neki, mi a konkrét probléma. Ha pici a babád, még minden visszafordítható, és a kizárólagos anyatejes táplálás megvalósítható, de nem úgy, hogy a kudarcokért bűnbakokat keresel, magadat pedig felmented. Ez az időszak most nem a pihenésről szól. Még jó darabig nem. Össze kell szedned magad, és fel kell készülnöd a non stop igénybevételre. Ha elszánt vagy, kitartó, és érzelmi-fizikai segítséged is van, akkor az erőfeszítéseidet siker fogja koronázni, ami ad majd annyi lendületet, hogy folytatni tudd, amit elkezdtél. Ha elgyengülsz és elhagyod magad, akkor nem fogsz szoptatni. Így is felnő majd a babád, de később szemrehányást teszel majd magadnak a mostani gyengeségedért.

Szedd össze magad, légy erős, erőltess türelmet magadra és legyél biztos benne, hogy amit most érzel, azon nagyon sokan keresztülmennek. És megerősödve, győztesen, szoptatós anyukaként kerülnek ki belőle...

Szerintem is a fáradság miatt írtad ezeket! Nyugodj meg, próbáld meg tiszta fejjel átgondolni az egészet! Ha már otthon vagytok akkor hajrá! Tessék megtanulni szoptatni! Itt nincs ugyan segítség, de felnőtt nő vagy, gondolom eddig is megoldottál már pár dolgot egyedül. Vedd úgy, hogy ez a következő project!Olvass utána a neten és próbálkozz ahányszor a babád igényli, és ne add fel! Közben kezd el nézegetni a babád! Ahogy alszik, eszik! Hát, nem édes?! Neki te vagy a legfontosabb! Ha sír vedd fel és szeresd!

Nem hibás senki, hogy nem megy a szopi! Nem mindenkinek sikerül elsőre. Sőt! Az alváshiány meg innentől hozzá fog tartozni a mindennapokhoz. Pár hét múlva jobb lesz, ha kialakul valamiféle rutin. Olvass utána ha van rá időd, hogy mások ezt hogy oldották meg! Nem vagy egyedül! Kérdezz ha van kérdésed! Védőnő, gyerekorvos, anyukád, vagy itt. Valaki biztos tud majd segíteni! DE ne hibáztass másokat! Most már kint az a baba, nem lehet vissza csinálni! :)

Ne haragudj, de szerintem el vagy tévedve.

Megkérted a csecsemőst, hogy segítsen, segített. De szopni nem tud a babád helyett, és szoptatni sem helyetted. Ezt a babának és neked is meg kell tanulni (eleinte sok baba bénázik), van, akinek idő kell hozzá. Na anatómiailag minden rendben, működik a szopóreflex, nem vagytok reménytelenek. Keress szoptatási tanácsadót.

Rengeteg csecsemő van egy szülészeten, és kevés nővér. Túlterheltek. Nem állhatnak ott minden pelenkázásnál, szoptatásnál, stb.

A bababarát kórháznak pedig az a lényege, hogy anyuka meg baba legyenek minél többet együtt, pl. hogy igény szerint lehessen szoptatni. A kisbabás időszak nem éppen a pihenésről szól. Otthon is neked kell majd ellátni.

Ha ezek a "szokások" neked nem megfelelők, el kell menni magánkórházba szülni.

Én megcsaptam volna a csecsemőst, ha azt mondja, elviszi éjjelre a fiamat. A gyereknek az anyja mellett a helye. Főleg amíg ilyen pici.

Azért majd megírhatnád, hogy mit mondott a betegjogi képviselő. Tényleg érdekel.

Nagyon nehéz évek állnak előttetek, ha mindenhez segítséget, "használati útmutatót vársz".

Mint már előttem leírták, nem kellett volna melletted állniuk (nem ez a dolguk!), így is rengeteg segítséget kaptál, hogy minden szopinál szántak rád időt.

Egyébként téged most egy pár évig nem sok pihenés fog megilletni, gyermeked született.

Igen, egyetertek, biztos a faradtsag beszel beloled, azaz remelhetoleg, kulonben nagyon nehez dolgod lesz a tovabbiakban.

Semmi sem elvarhato, egyszeruen megoldhatatlan, hogy ott legyen melletted egy noverke, orulnek, ha 5-7 emberre vagy tobbre jut egy nover.

Igaza van a tobbieknek, erdemes folhivnod egy szoptatadi tanacsadot, ez a te gyereked, a te dolgod, ha akarsz szoptatni, neked kell utanajarnod.

En mindket gyermekemet magankorhazban szultem. Az elso gyerekemet igaz elvittek, en akkor nem tudtam, hogy jobb lett volna egyutt aludnunk. Gondjaim voltak a szoptatassal, de nem segitettek annyira, igy en ketestem es kihivtam egy szoptatasi tanacsadot. Masodik babanal pedig epp forditva volt, hiaba magankorhaz, megmondtak kerek perec, ha elviszik ejszakara vagy cumit vagy, vizet, de adnak neki, igy legyek szives en aludni a babammal, ha nem akarom ezeket. Mirogtam magamban, de inkabb aludtam a babamnal, es milyen jol tettem!, nagyon jo volt a faradtsag ellenere es a szoptatassal sem volt gond. Ugyhogy, szerintem nem elvarhato, nem tudnak helyetted szoptatni, minimalus utmutatast adhatnak (ha ennel tobbet, az nagyon jo, de nem elvaras), de a tobbit neked kell intezni, te vagy az anyuka.

Hát lányok, elég rendesen nekiestetek a Kérdezőnek...

Ugyan mindaz igaz, amit leírtatok, de szerintem a többségünk azért nem úgy születik, hogy kapásból tudna szoptatni vagy babát gondozni.

Nem akarok magammal példálózni, de aki idejár, az tudja, hogy elég sokat foglalkozom a szoptatással és talán valamennyire értek is hozzá. A saját gyerekeimet kötődően nevelem és úgy érzem, ismerem is őket eléggé, tudom, mikor mit kell tennem, hogy nekik jó legyen. De mindez nem magától értetődő adomány volt és nem is az első gyerekemnél alakult ki a kórházi napok alatt! Sőt, én is olyan nő voltam, aki sose látott korábban csecsemőt, nem fogtam a karomban, nem gondoztam... tiszta homály volt az egész. Anyai ösztön ide vagy oda - nekem is hosszú hónapok történései és próbálkozásai kellettek hozzá, hogy azt mondhassam magamról, tényleg Anya vagyok, értek a gyerekemhez. Szóval kicsit túlzásnak érzem, hogy így ledorongoljátok a Kérdezőt, amikor az ő esete egyáltalán nem ritka és nem is megváltoztathatatlan.

De tény, hogy az a figyelem, amit kaptál, Kérdező, a maximum, amit kaphattál. Sőt, a nem bababarát kh-kban sokszor még ki se jönnek ezért, "majd a tapasztaltabb anyukák megmutatják a kezdőknek"-felkiáltással... Sajnos ma még kevés olyan kh van, ahol állandóan foglalkoztatnak szoptatási tanácsadót, aki segíteni tudna a gondokban.

Az viszont normális, hogy a bababarát helyeken éjjel is rooming-in van. Sőt, ez a helyes és mindenhol így kellene, ugyanis enélkül jóval később indul csak meg a tej! Nálunk pl. én jártam körbe a (nem bababarát) szülészetet és biztattam mindenkit, hogy ha bírja, kérje ki éjjel is a babáját szoptatni, ne aludjon, mondván "a kismama inkább pihenje ki a szülés fáradalmait". Sokkal jobb, ha az anyuka már bent megtanulja és megtapasztalja, hogy a babagondozás 24 órás munka, ami az ő dolga. Nem illet meg minket sem különleges bánásmód, max. jó, ha valaki segít, hogy mi jobban tudjuk gondozni a babánkat. De ez nem azt jelenti, hogy más vigyáz rá, mi meg pihenünk, hanem azt, hogy átveszik tőlünk a teendőket, hogy mi csak a picivel törődhessünk. És a kórházakban ez az egy biztosított, mert ott tényleg nincs más feladat, mint a láblóga és a babázás.

Úgyhogy a felháborodásoddal én sem értek egyet, mert ez a magyar valóság és ez a kisbabás valóság.

De mondjuk ez még nem indok arra, hogy az anyai képességedet kétségbe vonja bárki is. Mert akkor én is csak a lányom 1 éves korában lettem anya.

ez a kérdés csak egy vicc!

nem hiszem el hogy ilyen emberek vannak!

ez egy kamu kérdés!