Hogyan választanátok le gyengeéden ?

Meg kell modnani, fáj anyának - nálunk mondjuk tényleg fájt, mert már harapott. Akkor-ott elvettem tőle.

Nem tetszett neki, de kénytelen volt megszokni.

Normális esetben én sem így választottam volna le, de muszáj voltam drasztikusan, mert nem poén, hogy ő ráharap, én meg ordítok. Nekem és neki sem.

11, nálunk amikor harap, mindig kiveszem és mondom neki hogy ezt nem szabad. De elismerem nekem is volt pár alkalom amikor sírva tudtam volna fakadni tőle vagy mikor rondábban mondtam.

De összességében szépen meg is értette.

"A gyengédség elválasztás pont attól gyengéd, hogy nem veszed el erővel, nem hazudsz, nem lett bibis, nem romlott meg, nem kened be semmivel, nem ragasztod le, nem hagyod ott, hogy kényszer legyen,

hanem kommunikálsz és figyelsz a jelzéseire."

Ha figyeltél arra amit írtam, akkor nyilván sikerült értelmezni, hogy én pont nem hazudtam neki semmit. (Hiába teszed indokolatlanul idézőjelbe a kvázi szót.) Egyszerűen megmondtam neki, hogy nem lehet, illetve ennyi lehet már csak. Természetesen ennek megvan az oka. Ja, hadd találjam ki, ez már az erővel elvevés kategória szerinted... Megjegyzem előtte elmondtam neki, hogy mi várható. Egyébként az is egy elég nyomós és valid ok lenne, ha az anya már szimplán belefáradt, és nem akar szoptatni. Én is a kötődő nevelés híve vagyok, de nem a majomszeretetes ágát képviselem. Más kötődési módok is vannak, mint a szoptatás. Figyelem a jelzéseit, és igyekszem máshogy kárpótolni az elhagyott szopik miatt. Úgy látom, hogy nem kell majd ez miatt pszichológushoz hordanom. Nevetségesnek tartom, hogy egy 2-3 éves gyermekkel olyan szinten kommunikáljunk, mintha legalább 10 éves lenne. Nem azért mert buták lennének, hanem mert egyszerűen még a felét nem fogja megérteni a mondandómnak. Akkor sem, ha értelmesen néz rám, és bólogat. Nyilván a gyerek nem hülye, egy idő után leesik neki, hogy az anyának ez már teher. Szerintem a gyengéd elválasztás úgy valósulna meg, ha te is szívesen szoptatsz, amíg a gyermek azt magától el nem hagyja. Az igény szerinti szoptatást is mindenki csak a gyermek oldaláról nézi, pedig az anya igényei is ott vannak a sztoriban.

"Csak már tényleg idén ovi, szeretnék már ott is úgy kezdeni, hogy már le van választva."

Bölcsit és ovit is úgy kezdte a kisfiam, hogy még anyatejes volt.

Semmit nem befolyásolt.

Könnyen beszokott, nem akadályozta az ottani altatást sem. Nagyon jól tudta, hogy otthon van csak szopi.

2 hónapja járt oviba amikor egyik napról a másikra elhagyta. Előtte kb. egy fél éve mondogatta, hogy ha majd ovis lesz, akkor már nem kell, mert már nagy lesz.