Miért veszik zokon szülés után a nők, ha megkérdezik tőle, hogy szopik e a gyerek?

Nekem érzékeny téma volt. Fél évig tudtam szoptatni, azt is nagy küzdelem árán és amikor megkérdezték szopizik-e a baba, van-e elég tejem, akkor mégis mi a fenét mondjak rá? Ha azt mondom igen, hazudok, ha azt mondom nem, akkor is, és részletezni nem szeretném mi a helyzet. Pedig az őszinte válaszom az lett volna, hogy a mellemből állandóan folyik a tej, ami baromira megvisel, mert újdonság, pláne, hogy kárba megy úgy, hogy ahhoz mégsem elég, hogy a gyerekemet 100%-ban táplálni tudjam. Mellesleg ha kérdezed öregem, akkor két naponta becsomósodik a mellem és egy hete éppen belázasodtam a mellgyulladástól miközben a gyerekem ordított a mellemen, mert nem jött belőle semmi, de amúgy kérdezősködj csak persze...

Miután teljesen tápszeres lett, 8-ból 6-szor láttam a megrökönyödött pillantást, mintha soha nem is akartam volna szoptatni.

Szóval ez egy érzékeny téma. Én mindig lerendeztem annyival, hogy, "igen, persze". Ami hazugság volt, de nem volt kedvem belemenni ezekbe. Viszont én sem értem ez miért alap kérdés. Ennyi erővel az is lehetne téma, hogy egy nap hányszor és milyet kakil a babám, leesett-e már a köldök csonkja, volt-e gátmetszésem, hogy gyógyulnak a varratok, stb. Ezeket valahogy mégsem kérdezi meg a szomszéd utcában lakó Jóska is.

Van helye ezeknek a témáknak, nekem jól esett kibeszélni, de nem mindenkivel. Mondjuk sértőnek sosem éreztem, csak furának. Laikusként nem tűnik intim kérdésnek, viszont más, amikor benne van az ember. Így tényleg olyan érzete van, mintha azt kérdezném neked feláll-e rendesen.

30, nincsenek tisztában, látod be vannak sértődve itt is.

Nem értik meg hogy sokszor nem is áll meg a dolog az érdeklődésnél.

Nekem pl sokszor megjegyzik ,hogy kicsi a hasam, biztos kicsi a baba, meg lány lesz stb. De olyanok akikkel nem is találkozok, liftre váró néni, portás stb. Amíg simán érdeklődnek oke, de majd a doki eldönti elég nagy e a hasam..amúgy nagy a baba, már most 3300g , és kisfiú. Mit kezdjek azzal ha szerintük nem látszik.

#19

Csak mondjuk azt: hogy vannak? És majd ő eldönti, mit oszt meg?

33, nem igazán jellemző a nyilvános szoptatás szerintem. Pedig ha a baba éhes akkor éhes, szexeléssel tudnék várni.

Szerintem sokan elmagyarázták kinek miért tud bántó vagy túl intim lenni a kérdés. Ha nem akarod elfogadni a válaszokat akkor nem, kár tovább ragoznod a dolgot

Koraszülött lett kicsivel a lányunk, sürgős császár, őrzőbe került,de tényleg mindenki hivogatott,irogatott,hogy és szopik e... fél 8-kor este volt a császár, 9-kor már jöttek ezekkel. Amikor gondjaink voltak nyilvánvalóan. A második napon a férjem akkori "barátja",hogy de ígérjem meg,hogy szoptatni fogom, miért nem megyek és csinálom, mert így később tanulási problémái lesznek... Gyönyörűen le lett építve. A férjem kivolt,egy hétig kórházba voltunk,majdnem ott maradtunk, vér kellett, vénás vas, és két napig külön voltunk, hadilábon jártam át hozzá,hogy igen is szoptassak. Erre ilyen szövegekkel jött egész héten a nagy barát...

Iszonyat frusztráló és az a baj,ez egy olyan kérdés mint amikor "nem akartok még babázni?" kérdést felteszik egy meddő párnak, belenyúlhatnak ezekkel a kérdésekkel olyanba is, ami a frissen szült nőnek fájó téma. Nekem is szült barátnőm, több is, megkérdeztem hogy vannak? Attól kezdve mesélt amiről úgy érezte belefér neki, rám tartozik és megosztja velem. Empátiát tanítani kellene az iskolában.

Sajnos az is lehet, hogy a tapintatlan faggatózó egy jólnevelt emberbe belefutva azt gondolja, hogy "a környezetemben senki nem sértődik meg ezen".

Annak is van egy módja, illemtana, ahogy illetlen kérdésre is válaszolni illik.

Szinte kizárt, hogy bárki élvezni, hogy félig idegeneknek intim kérdésekre kell válaszolni.