Hogyan lehet időre szoptatni?

Nálunk pl Anyu azt mondta, hogy mi csak ritkán sírtunk, és 2 hetesen már átaludtunk. Azt mondja ő sose tartotta be a 3 órát ha 2,5-nél sírtunk.

De hát érted, az ő dilemmája ez volt hogy na, ma épp egyszer korábban sírt.

Az én kisfiamat 6 hónapig letenni nem lehetett. Ha ilyen gyereket szül anyám, megis mit tudott volna csinàlni az akkori időkben és milyen tanácsokat kapott volna?

Megjegyzem, nekem fura az is amit rólunk mond, de biztos vagyok hogy igaz. Masrészt ő egy hétig kórházban volt amikor 3 óránként hoztàk a babát 20 percre. Mosdattàk őt és nem kelhetett fel napokig. 22 óra utàn nem hoztàk a babákat.

Fene tudja, talán már mire hazavitt, elszúródtam 🤔 Az én kislányom 16 órát sírt letéve mert orvosi okra hivatkozva nem adták ki az első éjjel 😢😢

Meg pl azt is mesélte, hogy a tesóm velük aludt az egy szobakonyhás lakasban anno. Amikor Apu hazajött ha estés volt, mindig szegény felriadt.

Mire en születtem 10 évvel később, lett saját 3szobás lakas, és ő ilyen sikernek egy plusz dolognak érezte amit nekem adott, hogy külön alhatok egy saját szobában.

Szóval nem volt régen se gonosz vki csak mert nem kötődő volt. Nem is értettek a tej megtartáshoz se, 3 hetesen hozzátáplàltak, éjjel teáztattak, aztàn nem értettek éa sírtak amikor kevés volt a tejük.

Nem a bölcsiről akartam elvi eszmefuttatást tartani, pláne, hogy írtam, az én lányom is járt. Hanem inkább arra akartam rávilágítani, milyen álszent dolog, hogy csecsemőkorban jövünk a 4. trimeszterrel, az ősbabával, a csimpánzokkal meg a szavannával, viszont mire a gyerek betölti az egyéves kort, ezek hirtelen nem számítanak, onnantól már nyugodtan le lehet pattintani, ha neked úgy jobb. Hidd el, amiket ti itt felhoztatok az intézményesítés ellen, ugyanezzel az érvrendszerrel magyarázták a régi gyerekgondozási könyvek, hogy miért nem szabad a babát felkapkodni meg össze-vissza szoptatni.

"A babás példád szerint pl a baba szakadatlan 3 órás sírása van a körömreszeléssel szemben?"

Nem. Mondjuk a hónapokon, éveken át tartó éjjeli etetés van azzal szemben, hogy az anya végigalhassa az éjszakát, így kipihent és türelmes lesz. Oké, sír a baba egy-két napig, legrosszabb esetben egy-két hétig, de utána megszokja, és az egész család nyugodtabb lesz.

Ilyet mondani ma szentségtörés, ugyanezt alig nagyobb gyerekekre vonatkoztatva viszont abszolút elfogadott. Ez az, amiben nem igazán látom a logikát.

De a 2 éves el tudja mondani ha nem akar bölcsibe lenni, ha összességében nem jó neki.

Meg akkor hol van ennek a vége? Ha az óviba sir mi van? Ha a suli rossz mi van?