Hogy lehet elfogadni, hogy nemtudom szoptatni a babám?

Számítani fog pár év múlva? Nem. Akkor miért is stresszeled magad? Te lenézed azt, aki nem tud szoptatni? Gondolom nem. Akkor saját magadat miért?

Én már jót röhögök a múltbéli önmagamon amikor hasonló dolgokon aggódtam, aztán amúgy a kutyát nem érdekelte azóta sem egy két barátnőn kívül, hogy hogyan szültem, szoptattam-e, járt-e bölcsibe, stb.

Az én babám 2,5 honapos. Első héttől kezdve kap tápszert sajnos a kórházban se indult meg a tejem csak a 6-7. napra lett valamennyi, majd 1 hónapos kora óta 100% tápis baba.

Nekem is rossz volt mert nagyon szoptatásra készültem, de én úgy segítettem magamon hogy próbáltam a jó oldalát nézni ennek is. :) pl hogy apuka vagy nagyi is meg tudja etetni így nekik is élmény lehet, vagy hogy engem megnyugtat a tudat hogy pontosan tudom mennyit mikor evett, nem kell állandóan méregetni, vehetek aranyos cumisüveget :D stb.

Tudom sovány vigasz de nekem segített. :) mára meg már nem is érzem gáznak ezt és el tudtam fogadni.

Na meg a diplomaosztójan majd senkit nem fog érdekelni hogy tápszeres vagy anyatejes baba volt - e.

Szoptatàsi tanàcsadòt is megkérdeztèl? Sem a nőgyógyàsz sem a bőrgyògyàsz nem szakorvos szoptatast èrintő kérdèsben.

Fogfàjàssal sem bőrgyógyaszhoz meg nőgyógyàszhoz fordulnàl...