Ha sérült gyermek születik, hogyan lehet feldolgozni, és nem folyton az egészséges társait "irigyelni"?
Figyelt kérdés
Nekem sérült gyermekem van,és el nem tudom mondani mennyire imádom:)Ő egy pici angyal:)De szinte mindig arra gondolok,milyen lenne egészségesen.Más is van így?2007. dec. 5. 09:20
1/12 anonim 
válasza:
válasza:Szerintem ezzel kicsit vagy nagyon, de mindenki így van. DE! Egy anya abban a pillanatban, amikor a kezébe veheti a kisbabáját, nem törődik azzal, hogy valami "nem stimmel" mert neki akkor minden stimmel és úgy tökéletes minden, ahogy van. És ez később is így marad. Idővel majd nem gondolsz már annyit arra, hogy milyen is lenne, ha egy teljesen egészséges gyereked lenne, mert egyre inkább elfogadod a helyzetet, és ez fog természetessé vállni az ő esetében. Mint ahogy egy sérült ember sem tudja, hogy neki miért rosszabb, mint az egészségesnek, egy idő után a szülei is képesek lesznek az ő szemével látni, és akkor már nekik sem a negatív különbségek tűnnek fel.
2/12 anonim válasza:
válasza:Nagyon sajnálom. És szerintem minden szülő fejében megfordul a gondolat, hogy milyen lenne, ha egészséges lenne. A lényeg az, hogy szereted őt. A szeretet minden nehézségen átvisz majd titeket. És sok boldogságot kívánok.
3/12 anonim válasza:
válasza:lényeg, hogy elfogadd őt úgy ahogy van, mert így tudod csak feldolgozni.
4/12 anonim válasza:
válasza:talan egy serult kisgyerek nagykoraban is sokkal halasabb lesz a szuleinek,szerintem ugy kezeljetek ot mintha egeszseges lenne es ugy nojon fel hogy ne a sajnalatot erezze hanem a szeretet,igy baratokat is konnyebben talal majd.idovel elmulik h arra gondolsz,es ez igy normalis.
5/12 anonim válasza:
válasza:Én sérült gyerekeket tanítok, enyhe és közepesen súlyosakat.Nagyon szeretem őket, nagyon jó velük együttdolgozni, mert sokkal hálásabbak, figyelmesebbek, érdeklődőbbek mint ép társaik (ezek integrált osztályok).A hasonló/homogén közösség egyenlően bánik a tagjaival, nem érződik ki, hogy valakinek bármi baja is lenne, és nekem sem jut eszembe munka közben. Ezt a "hiányosságot" sem szégyellni, sem titkolni nem kell, a születési rendellenességről senki sem tehet, pláne nem a gyerek.Hál' istennek ma már olyan világban élünk, ahol egyre toleránsabbak az emberek, és talán előbb-utóbb sikerül elérnünk azt, hogy tényleg nem tekintik majd "idegen bolygóról érkezettnek" a fogyatékkal rendelkező másikat.Az a szomorú, ha valaki ezt nem tekinti természetes dolognak... (úgy értem, hogy képtelen elfogadni)
6/12 anonim válasza:
válasza:Teljes mértékben egyet értek az elöttem szólóval. Sokkal hálásabbak és viszont őszinte szeretet adnak a sérült gyermekek. Én is dolgoztam iskolában enyhe és közép súlyos értelmi fogyatékosokkal is ép diákokkal is. Őszitén mondom a fogyatékos gyermekeben soha nemcsalódtam őszinték kedvesek segitőkészek még sorolhatnám én imádtam velük dolgozni. Míg az ép diákokról ezeket sajnos nem tudom ennyire biztosan kijelenteni. Persze szülőként biztos nehezebb el fogadni, de szerintem az iagazi őszinte anyai szeret mindenen átsegít!!!!!!!!!!
7/12 anonim válasza:
válasza:Nekem is sérült gyermekem van. Én sose nézegettem, hogy milyen lenne egészségesként. Mondjuk nem tudom, a te gyerekednek milyen veleszületett sérülése van. Az enyém autista. Kívülről semmi sem látszik rajta. Csodaszép gyerek :) 2 éves koráig nem is tudtuk, hogy probléma van vele. Azon mondjuk sokat rágódok hogy mi lesz majd vele, meg hogy szegénykémnek valószínőleg minden nehezebb lesz az életében, mint egy áltagosnak. Én optimistán nézek a jövőbe. Jó terápiánk van, egyre jobban fejlődik. És igen, az anyai szeretet az, ami mindent széppé tesz a világban. Gondolj bele, a legutolsó rablógyilkos is szereti az anyja. Akkor az én esőmanómat egyenesen imádat illeti meg :D
8/12 anonim válasza:
válasza:Szia!
Te szerencsés vagy,mert azon gondolkodhatsz,hogy milyen lenne egészségesen.Nálam az volt a kérdés meddig maradhat életben.Sajnos nekünk csak egy hónapunk volt.Terhesen tudtam,hogy beteg lesz,de nekem is a pici Angyalkám volt.
9/12 anonim válasza:
"Amit a jó Isten elvett a fejükből,azt mind odaadta a szívükbe." Ha értelmi sérült,ha egyéb, másba lásd meg a szépet benne.
Szülőként voltam érintve,később szakmám lett. Imádok velük dolgozni,csodálatosak,aranyosak.
Sokkal jobb ez a pálya, mint az eredeti,pedig mindenki hülyézett amikor váltottam.Sokkal boldogabb vagyok velük,mint előző szakmámba.Őszinték,megbízhatóak,még vannak értékeik,jobban kötödnek az emberhez(akár szülőhöz,akár pedagógushoz)mint az átlag gyerek(pedig nekem is van 4 saját gyerekem). Próbálj belenyugodni,és akkor rögtön kisüt a nap,és látod mibe különb Ő a többinél!
10/12 anonim válasza:
válasza:Nekem is van egy angyalkám. Amikor megszületett tudtam meg hogy veleszületett betegsége van. Szívbeteg. Az első napok kritikusak voltak, de túléltük. Most azért vagyok hálás mert életben van és látszólag minden rendben. Úgy élem meg hogy sokkal rosszabb is lehetne. Persze gyakran feltettem magamnak a kérdést hogy miért pont ő. De vannak dolgok amin nem változtathatunk de, tudom hogy egyetlen egészséges gyerekért sem cserélném le az én angyalkámat mert ő nekem így tökéletes.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!