Feladtam, hogyan tovább?

Már ezerszer kérdeztem, öt is és az ovonenit is, de azt mondják egész nap jókedvű viszont mihelyst evesre kerül a sor végez,nem eszik hanyingere van a kajatol. Itthon meg rengeteget eszik.

Az óvónő azt mondja nem történt semmi sem az ég világon! Már ezt is kérdeztem.

Idáig evett rendesen, sosem panaszkodott az ételre. Másfél év után miért találja ki, hogy rossz? És ha szólnék az óvónéninek, hogy mondják neki azt, hogy én főztem neki az ebédet, nem a konyhás néni? Így azt gondolná, hogy az én főztöm. Hátha jobban megenné. Nagyon jó evő a lányom, itthon is és máshol is, rokonoknál, nagyszülőknél, nincs rá panasz, szinte mindent megeszik, jó étvággyal. De itthon, már reggel mikor ébresztem nem akar felkelni, nem akar kakaót inni. Ma reggel pl az utcán hányt, hogy nem akar menni oviba. Biztos, hogy az evéssel van baj, mert ha itthon reggel pár kanál műzlit sikerül belediktálnom, sírva kérdezi, hogy " ugye mondod majd hogy reggeliztem itthon?". Nem akar bent enni, akármit is csinálok.

Már mindennel próbálkoztunk, hetek óta erről faggatjuk. Nemcsak mi, hanem a rokonok, barátok is. De nem mond semmit sem, csak annyit, hogy nem akar ott enni, mert nem szereti. Holott idáig aztán tényleg az egyik legjobb evő volt bent a csoportban. Sajnálom szegényt, már nem tudom mit csináljak, az óvónő azt tanácsolta, hogy üljünk le velük és beszélgessünk ezzel kapcsolatban, hogy mit lehetne tenni.