Képtelen vagyok nevelni a 4,5 éves gyerekemet?
Születésétől kezdve nehéz természet. Sírós, hisztis, akaratos, öntörvényű. Azt hittem elmúlik az idővel. 4,5 éves és ugyanolyan hisztériás, toporzékolós, nyávogós, öntörvényű, nem hallgat rám, nem fogad szót, nevelhetetlen, kezelhetetlen.
És kezdem elveszíteni a fejemet :(
Van két kistestvére, de ő előtte is ilyen volt, írtam.
Szóval a 2 évessel játszik, de sokszor csak azért mert előfölényben van, leüti, ellöki, sérülést, fájdalmat okoz neki. Pedig a 2 éves nagyon türelmes, csudajó természet.
A 4,5 éves fiam csetlik-botlik, esik-kel, számtalanszor veszem észre, hogy mintha valami nem lenne vele oké. Értelmes, okos, mégis valami nem oké vele.
Ne azt írjátok, hogy vigyem dokihoz, hanem mitévő legyek, mert borzasztó lett a kapcsolatunk.
Nem tűröm, hogy bántsa a kistestvérét, meguntam, belefáradtam a folyamatos magyarázásba.
Van büntetősarok, mesemegvonás, ajándékmegvonás, magyarázás szépen, kevésbéé szépen, leordítva és mostanában egyre sűrűbben eljár a kezem, nem engedem, hogy direkt fájdalmat okozzon a picinek.
Mit tegyek, hogy ne hozzon ki ennyire a sodromból?
Annyira vártuk őt, olyan sokat "rááldoztam" a nevelésére és csődtömegnek tartom magamat. Ne írjátok a pszcihodokit, kérlek akinek hasonló mentalitású a fia, ő írjon, hogy hogyan kell lereagálni, megnevelni, szófogadóbbá tenni egy ilyen gyereket.
Annyi fájdalmat okoz mostanában nekem, hogy iszonyú fejfájásom van, lelkiismeret fuldalásom, mégis csúnyán beszélek vele ilyenkor és rá is csapok tehetetlen dühömben, ami a legrosszabb, ilyenkor úgy érzem, hogy nem szeretem, mert annyi törődést, szeretetet kap, mégis annyira kezelhetetlen.
Akinek nem ilyen gyereke van, fogalma sincs, hogy miről beszélek. Kérlek titeket csak a nehéz természetű gyerekek anyukái írjanak.
És sajnos már türelmem sincs hozzá. Jókedvűen játszunk és 3 perc múlva eldurvul, nem tudja hogy hol a határ, mindig sírás lesz a játékok vége.
Nem járt oviba, csak 3 hónapot összesen eddig, nyáron most nem jár, barátai sincsennek, főleg a természete miatt. Csomó kapcsolatom miatta szakadt meg.
válasza:
válasza:Nem szabad bántani a gyereket. Ezt mondta a szakember, mindent rá kell hagyni. Ha tombolni akar, akkor tomboljon, majd lehiggad. Hát én ezt nem így látom. :(
Nálunk a 2 éves nagyon nyugodt, türelmes kislány, de már ott tart, hogy simán vissza adja amit kap. Ha megrúgja a nagy, akkor Ő is. Persze Ő nem ad akkorát mint amekkorát kapott, de már megvédi magát.
Tanul biciklizni. Ha elesik ekkor üvölt egyet, hogy én ellöktem, majd felugrik és megrugdossa a biciklijét. Ilyenkor ki szoktam nevetni, erre még idegesebb, és tovább rugdossa. Mostanában kezdte a hazudozást. Bottal üti a kutyát a szemem láttára. amikor rászólok és kiveszem a kezéből, akkor meg a szemembe néz és közli, hogy nem is Ő volt hanem a tesó. Elmegy vécére. Kérdezem: lehúztad, mostál kezet? Válasz: persze. Bemegyek, ott figyel a termése a mosdó pedig csont száraz. Beparancsolom, torka szakadtából visít, de akkor sem hajlandó lehúzni a vécét és kezet mosni. Volt hogy bezártam és addig nem engedtem ki, amíg meg nem csinálta. 20 perc üvöltés után rájött, hogy tényleg nem engedem ki, és megcsinálta. Persze vérig volt sértődve, egész délelőtt nem beszél velem.
És még annyi, de annyi példát tudnék sorolni. :(
Nekem a közel 2,5 évesem nem adja vissza, viráglelkű nagyon. Bújós, puszilós, szófogadó kislány.
sőt, ha a bátyus kap tőlem és ettől visítani kezd, akkor hugi odamegy és ölelgeni, puszilgatni kezdi. pedig előtte pont őt bántotta......
szerintetek mi a baj ezekkel a gyerekekkel? vagy csak fiúk vagy valami más a gond?
hiperaktivitás? de én nem látom hiperaktívnak.
ő már 1 éve kétkerekű biciklin megy.
de minden játéka harcolás, ütés, lövés, halál. tőlem ezek nagyon távol állnak.
de az agressziót nem tűröm és mégis agresszióval válaszolok mostanság. nonszensz ez.
én is sorolhatnék döbbenetes példákat. annyira kudarcként élem meg.
Ti ilyenkor érzitek, hogy nem szeretitek? vagy már ez kóros érzés nálam? abban a pillanatban, amikor nagy bajt csinált, abban a pillanatban nagyon nem szeretem. a másik két gyerekemnél soha nem éreztem ilyet.
eszembe jutott mégegy, nálatok van ilyen?
kinyitom az ajtót. a semmiből üvöltés, visítás, bőgés: "de ééééén akartam, miért nem én nyitottam ki????"
nem szólt, hogy ő akarja, egyébként sem ő nyitja, csak eszébe jut és ilyen hevesen viselkedik.
válasza:"szerintetek mi a baj ezekkel a gyerekekkel? vagy csak fiúk vagy valami más a gond? "
Nekem a nagyobb lány, persze nem volt ennyire durva a helyzet mint nálatok, de ismerős amit írsz. Baráti társaságban is van egy nagyon nehezen kezelhető kislány, rá is ráismertem egy-egy mondatban. Szóval nem hiszem, hogy azért ilyenek mert fiúk - mimózalelkű fiút is ismerek, szóval szerintem ez csak karakter kérdése.
Amúgy nálunk is az a mázli, hogy a kicsi tűr mindent, kaptam volna még egy olyat mint az első, akkor tuti a diliházban lennék, pedig nálunk tényleg ennyire nem volt durva....
válasza: válasza:Nem vagyok egy asztromókus de muszáj megkérdeznem:milyen csillagjegyben született a fiad?
az én nagyobbik fiamra is sok jellemző vagyis most, lassan 7 évesen már kevésbé.
De még most se nevezném könnyű esetnek.Nem tudom, valahogy úgy érzem ennek ellenére imádom.Bár néha agyon tudnám csapni.Nála is minden aharc, harcolnak a katonák, az autók, a legók minden.az öccsével folyton pankrációzna (3 éves a kicsi), játékaira nem vigyáz, nem rendeltetésszerűen használja, szanaszét dobálja, tönkreteszi és ugrálnak köztük.Mondtam is neki, h nem veszek több játékot, behozok egymarék kavicsot azt is szétdobálhatja és ugrálhat köztük.
Így mondjuk (már) nem beszél meg normálisan kér mindent, megköszön, ha néha elszaladna vele a ló és csak csúnyán nézek már jön a "bocsánat, kicsúszott a számon" mondat.gyakra látom rajta h őszintén megbánja ha rossz.be is ismeri ha kérdezem hogy viselkedett oviban/mamiéknál stb.bár nálunk már a kicsi is simán visszadja neki a pofont vagy ha fellöki, ritkán hisztizik, inkább a játék során szalad el vele a ló mindig.viszont a napokban olvastam h milyenek a skorpió gyerekek és totál leírta a fiamat.le is döbbentem.ezért kérdeztem milyen csillagjegyben született:)
válasza:A ki lép be az ajtón elsőként műsort adtuk már elő mi is.
Az én kedvencem, készültünk elmenni:
-Anya, hozhatom a kicsi zsiráfokat?
-Igen.
-De nem akarom, nem akaróóóóóóm, NEEEEM, NEEEM AKARÓÓÓÓM!
válasza:17-es vagyok:) akkor nem jött be a tippem:)
nekünk sokat segített a "szuperdada" c tévéműsor, egy időben gyakran vetítették a lifenetwork-ön, de könyvben is megvan.próbáltad már?az első pár alkalom nehéz de ha kibírod akkor utána jobb.legalábbis nekünk bevált mindkét fiúnál.most fog megszületni 4 héte belül a 3. fiúcska, remélem vele sem lesz nagyobb gond:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!