Képtelen vagyok nevelni a 4,5 éves gyerekemet?
Születésétől kezdve nehéz természet. Sírós, hisztis, akaratos, öntörvényű. Azt hittem elmúlik az idővel. 4,5 éves és ugyanolyan hisztériás, toporzékolós, nyávogós, öntörvényű, nem hallgat rám, nem fogad szót, nevelhetetlen, kezelhetetlen.
És kezdem elveszíteni a fejemet :(
Van két kistestvére, de ő előtte is ilyen volt, írtam.
Szóval a 2 évessel játszik, de sokszor csak azért mert előfölényben van, leüti, ellöki, sérülést, fájdalmat okoz neki. Pedig a 2 éves nagyon türelmes, csudajó természet.
A 4,5 éves fiam csetlik-botlik, esik-kel, számtalanszor veszem észre, hogy mintha valami nem lenne vele oké. Értelmes, okos, mégis valami nem oké vele.
Ne azt írjátok, hogy vigyem dokihoz, hanem mitévő legyek, mert borzasztó lett a kapcsolatunk.
Nem tűröm, hogy bántsa a kistestvérét, meguntam, belefáradtam a folyamatos magyarázásba.
Van büntetősarok, mesemegvonás, ajándékmegvonás, magyarázás szépen, kevésbéé szépen, leordítva és mostanában egyre sűrűbben eljár a kezem, nem engedem, hogy direkt fájdalmat okozzon a picinek.
Mit tegyek, hogy ne hozzon ki ennyire a sodromból?
Annyira vártuk őt, olyan sokat "rááldoztam" a nevelésére és csődtömegnek tartom magamat. Ne írjátok a pszcihodokit, kérlek akinek hasonló mentalitású a fia, ő írjon, hogy hogyan kell lereagálni, megnevelni, szófogadóbbá tenni egy ilyen gyereket.
Annyi fájdalmat okoz mostanában nekem, hogy iszonyú fejfájásom van, lelkiismeret fuldalásom, mégis csúnyán beszélek vele ilyenkor és rá is csapok tehetetlen dühömben, ami a legrosszabb, ilyenkor úgy érzem, hogy nem szeretem, mert annyi törődést, szeretetet kap, mégis annyira kezelhetetlen.
Akinek nem ilyen gyereke van, fogalma sincs, hogy miről beszélek. Kérlek titeket csak a nehéz természetű gyerekek anyukái írjanak.
És sajnos már türelmem sincs hozzá. Jókedvűen játszunk és 3 perc múlva eldurvul, nem tudja hogy hol a határ, mindig sírás lesz a játékok vége.
Nem járt oviba, csak 3 hónapot összesen eddig, nyáron most nem jár, barátai sincsennek, főleg a természete miatt. Csomó kapcsolatom miatta szakadt meg.
Példa:
most a kisebbik testvérének volt a névjapja. kapott egy kis nyakláncot, egy felsőt.
elmagyaráztuk többször a nagynak, hogy most ő nem kap, majd, ha neki is névnapja lesz. hogy érezze, hogy névnapkor van ajándék.
de nem értette meg, folyamatosan mondja azóta is, hogy ő soha semmit nem kap (3 napja kapott egy nagy dinót csak úgy) és hogy "de kell, most kell neki valami játék, azonnal"
ebből állt a mai napunk is, a tegnapi is.
mindig magyaráztuk, hogy most ő nem kap, mert nincs névnapja.
a végén már visítva követelte, hogy ő is kapjon.
na ilyenek és ehhez hasonló szituk vannak egész nap.
Pedig mást nem tudok tanácsolni: szakember. Igaz, nekünk csak a 2. vált be, az első túl drasztikus dolgokat javasolt. De aztán úgy 1 év alatt rendbe jöttek a dolgok. Nem volt semmi durva a háttérben, a pszichológus szerint vannak ilyen gyerekek.
Nálunk a közösségbe járás is sokat segített, a fiad miért nem jár oviba? Csak a nyár miatt és utána megy? Játszótér, játszóház? Kisgyerekes ismerősök?
9körül már játszótéren vagyunk délig. mindennap vagy séta. játszótéren 3-4x játszik valakivel, majd nem jönnek azok, elutasítanak, mert konfliktus van a két gyerek között, ezért szakadnak meg a kapcsolataim.
4évesen vették fel az oviba, de most akarok ovit váltani, mert úgy látom, hogy az egy megörző, semmit nem foglalkoznak a gyerekekkel.
Példa még:
púpos seggű banya, ezt mondja rám vagy mégcifrábbat.
alig lehet elaltatni délben, ma sem ment, külön szobája van, de a két kicsit és minket is felébresztett, zavart a pihenésben, pedig egész délelőtt kint voltunk.
képtelen csendben maradni, fél percig sem érti meg amit előtte kértem, jólvan jólvan és már csinálja is újra.
követelőzik, tiszteletlen, úton elüti szinte az embereket, nem kerüli ki őket.
de ideig-óráig tud tök normális lenni, majd ha a családi közegbe kerül, kitör belőle az addig felhalmozott feszültség.
Oviba is délig járt, utána otthon őrjöngte ki magát, mindennap.
Félek, hogy engem ítélnek meg negatívan, mert mostanában bántom. pedig nem akarom, de nem bírom már idegekkel. amikor jól viselkedik, annyira boldog vagyok, de ezek csak órák talán....
Mintha minket írtál volna le. Annyi a különbség, hogy a 3. babánk még nem született meg, és a fiam oviba jár már 2 éve.
A gyerek nyitjára még én sem jöttem rá, de addig már eljutottam, hogy ha 5 éves lesz, és még mindig ilyen kezelhetetlen, illetve megszületik a pici, akkor elviszem szakemberhez.
Egyszer már kértem tanácsot. Azt mondta, hogy addig amíg nem ön- és közveszélyes, addig hagyjak rá mindent, ne mondjak neki semmire nemet, tegye amit akar. Hát ez a tanács nekem nagyon nem jött be. Ha ráhagyok mindent, akkor a lakásban már talán nem lenne egy ép ajtó sem, mert dühében azt szokta rugdosni, vagy a játékait már rég tönkre tette volna. Ő mindig tombol, ha valami nem a kedve szerint történik. ha a 2 éves tesó nem azt csinálja amit Ő elképzelt, akkor szó nélkül megrángatja vagy odacsap neki. Ezt én nem tűröm, és visszaadom neki. Büntetés semmi nem vált eddig be. Sarokba állítás, mesemegvonás, édességmegvonás, játékok elrakása szekrény tetejére, nem jöhetett el valahová, ..... semmi nem vezetett eredményre.
Én már konzultáltam az óvónőkkel is. Ott nincs vele semmi gond. 2 év alatt 2x mondták, hogy nem volt hajlandó csinálni amit kértek tőle. Általában szót fogad, nem agresszív, nem kezdeményez verekedést, sőt, inkább Őt szokta néha megcsapkodni egy kis c..gyerek.
Ott szépen beszél, kér, köszön. Itthon ha valamit szeretne azonnal visít, üvölt, pedig nem reagálok addig, amíg normális hangnemben nem beszél. Akkor inkább nem iszik, de akkor sem hajlandó rá.
De ezt csak velem és az apjával csinálja. El szokták vinni néha hétvégente 1-1 napra anyuék, vagy a nővéremék. Ott sem egy kisangyal, de aránylag normálisan viselkedik.
Amit mi is észrevettünk, meg az oviban is mondták, hogy nagyon okos kisfiú. 3 évesen már ismerte az összes betűt, számot, 4 évesen összeolvasta a számokat, és pár betűs szavakat. Szeptemberben lesz 5 éves. 3 jegyű számokat hibátlanul mond, a neveinket le tudja írni, 20-ig összead, az ovis matekfeladatai szinte kivétel nélkül csillagosak, hibátlanok. Ilyen dolgokkal simán le lehet kötni 1/2 napokra is, de a kicsi és egy állandóan dolgozó férj mellett ritkán jut rá annyi időm, hogy órákig vele üljek.
Remélem válaszol valaki olyan is, akinek hasonló gyermeke van mint nekünk, és már megtalálta a megoldást. Addig is kitartást, tudom mit élsz át.
ugyanez. a kis cigány gyerek leüti az oviba, ott tisztelettudó, kezesbárány.
Engem is utasítgat: "adjál már vizet", "szomjas vagyok, hallod már?", "akarom, kell, most"
ő is utasítgatja a tesót, ha nem csinálja, már le is üti, szemét kiszúrja, falhoz csapja, könnyen, mert feleakkora.
és mit mondtak, szabad ilyenkor visszaadni? bántani? mert én márcsak abban bízom, hogyha érzi, hogy mit okoz másnak, ugyanazt a fájdalmat, talán abbahagyja.
Bementem a nev. tanácsadóba, csak engem hallgattak meg, egyből a Vadaskertbe irányítottak.
De igazából egy bevált nevelésre lenne szükségem, hogy mit tegyek, hogy betörjem?
lehet, hogy zseni lesz és sikeres ember és nem szabadna betörni, de úton-útfélen szégyenkezem miatta és a folyamatos antiszoc. viselkedése miatt.
Nálunk már ilyen is van, hogy megtíltok valamit, csakazértis megcsinálja, közben baleset éri, mert nem hallgat rám és utána még engem okol, hogy "anya, de miért engedted, hogy csináljam????"
kész röhej, komolyan
a kistestvére, mindkettő, bár a pici mégcsak 7 hónapos, pont az ellentéte a fiamnak.
a testvérekre sem fognám, mert még akarna kistesót és születése óta "többemberes" gyerek. a neurológián akkor ezt írták rá. már akkor elvittem, mert csecsemőként is iszonyúan visítós, nyugtathatatlan volt.
Szia!
Én pontosan értem mi a problémád!
Nagyon tudom ajánlani ezt a két könyvet:
Adele Mazlish Elaine Faber szerzőpárostól: Beszélj úgy, hogy érdekelje, hallgasd úgy, hogy elmesélje című könyv, illetve szintén tőlük a Testvérek féltékenység nélkül
Én átrágtam a "szakirodalmat", tapasztaltabbakat kérdeztem stb, de minden túlzás nélkül állíthatom, hogy ez a két könyv megváltoztatta a z életünket :)
Kötelező olvasmányok!
én is magyarázok lehajolva az arcába. legtöbbször vagy a tv-t bámulja közben vagy beszól, hogy "haggyál már anya"
Megkérdezem, hogy miért bántottad a testvéredet, válasz, "mert buta vagyok"
szeretsz bután viselkedni? ez jó neked vagy miért csinálod? "igen, szeretek buta lenni"
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!