Megbüntettük, mert borzasztóan viselkedett másokkal! Mit kéne még tennem?
Minap mentem a lányomért az iskolába, mivel utaztunk a nagyszüleihez. A kapuhoz érve a következő párbeszédnek voltam a szem- és fültanúja a lányom és másik osztálytársa között:
Osztálytársa: - Viszlát gazdag.
Lányom: - Viszlát szegény.
Majd elkezdett a barátnőivel nevetni és közölten fennhangon, hogy: "Bocs, b+, hogy gazdag vagyok!", majd nevetgéltek tovább.
Pár másodperc múlva meglátott a barátnőivel és megfagyott bennük a vér is.
Ekkor elköszöntem a lányom nevében is a barátnőitől, karon ragadtam és az autóhoz ráncigáltam.
Közben mondogatta, hogy Ne már anya, ez fáj!, de nem érdekelt. Beültettem az autóba és megkérdeztem, hogy ő mióta is gazdag?!
Tudni kell, hogy nagyon jó anyagi helyzetben vagyunk, de a lelkünket is kitapossuk az apjával emiatt.
Sosem neveltük így, hogy másokat lenézzen, ha valamit szeretett volna (pl. bringa, telefon, etc..), akkor azért meg kellett dolgoznia.
Nyáron rendszeresen "dolgozik" velünk a cégnél. Szereti, élvezi csinálni. Tavaly még közölte is, hogy úgy érzi magát, mint egy kis főnők.
Otthon volt már az apja, mikor hazaértünk és elmondtam neki mindent. Ő keményebb és egyből elvette a telefonját, a gépét, betiltotta 2 hétig a tv-t, 1 hónapig nincsenek barátnők és a nyaralásról is lemondhat (külföld), marad a nagyszüleivel.
A lányom iszonyatosan sírt, nagyon várta már a nyaralást. Másról nem is beszél vagy 3 hónapja, mióta megtudta, idén hova visszük.
Este a vacsoránál elbeszélgettünk vele, hogy legyen tisztában azzal, hogy ő cseppet sem gazdag. Ő csak jó helyre született és ezt becsülje meg.
Viszont ő azzal jött, hogy ha a szülei gazdagok, akkor ő is. De erre megint csak azt tudtam neki mondani, hogy igen, nekünk van pénzünk, de neked még semmid sincs..
Kicsit lelki ismeretfurdalásom van az osztálytársával szemben. Hogyan vigasztalhatnám meg? Biztos rosszul esett ez neki.
válasza:Én kicsit erősnek tartom a büntetéseket. Azt pedig, hogy hangsúlyozod, hogy Ti vagytok gazdagok, neki semmije sincs nagyon megalázó. Értem, hogy jóra akarjátok nevelni, de közben ne alázzátok meg, és ne távolítsátok el magatoktól.
Amúgy lehet, hogy az egész beszélgetés nem volt olyan súlyú, mint amilyennek érezted.
válasza:Tetszik, hogy így látod a dolgokat.
De a büntetés az nem.
Én a helyedben a munkahellyel büntetném. Elvinném nyaralni a családdal, ez rendben van, de tuti akar oda valami új ruhát vagy bármit, na ekkor mondanám, hogy menj el és keresd meg rá a pénzt. De ne nálunk. Olyan helyen, ahol nem kisfőnök. Vagy épp lehet kisfőnök, csak neki is mekg kell mászni a ranglétrát. Küzdjön meg érte idegen helyen, nem otthon. Hiába a szigorú nevelés, attól függetlenül támaszai vagytok a munkában. Menjen olyan helyre, ahol nincs anyu meg apu mögötte és nem főnökösködhet, ahol egyenrangú.
Ez lenne az igazi büntetés. Egy helyen dolgozni a szegényekkel. akkor lehet visszavenne egy kicsit a nagyzolásból.
Én ezt tenném.
Telefon, laptop legyen nála, nincs gond. Viszont a telefonszámlára keresse csak meg a pénzt és nem otthon!
Én ezt javaslom. Ez tuti helyrebillenti:)
Viszont le a kalappal a hozzáállásod miatt.
válasza:"Nem kap meg mindent, sőőőt .. szinte semmit. Úgy vagyunk vele, hogy ha majd megdolgozik érte.
3 hónapos keresztül takaríttattam vele a lakást, hogy megkapja az okos telefonját, amiért úgy odavolt.
Előtte azt sem tudta mi az a porszívó, mert ő bizony nem koszolja össze a kezét. Aztán, mikor ruhákat se kapott, se pénzt rá (senkitől sem!), akkor kezdte felfogni a dolgokat, hogy otthon nem csak lenni kell. "
Ebből (is) látszik h nem valódi a kérdés!
Egy okostelefonért 3 hónapig takarította a lakást, de még jó is, mert azt se tudta mi az a porszívó...de Ti aztán nem toltok alá semmit..... Ha valóban igazán, következetesen nevelnek egy gyereket, akkor azt is tudja h hol a porszívó, és nem csak akkor takarít, mikor "tétje" van.
Vagy ha valós a kérdés akkor folyamatosan kétpóluson van nevelve. Hogy nem vagy gazdag,áááá, de nehogy kitakarítsd már a szobád, az olyan kispolgári......:) Épp azzal lehet az önértékelést kicsit lejjebb tornázni, ha tudja mi a munka értéke. DE nem csak "odakint", hanem "odabent is".
válasza:14 evesen munka??????? Dehogy is! MEg 1 18 is koran lenne (ha esetleg egyetemre keszul)
Szerintem is eros egy kicsit a buntetes! Ugy gondolom, hogy minden 14 eves nagyzol egy kicsit.
Kulfoldon elek, itt a nagy atlag jo anyagi korulmenyek kozt el, a markas cipo es a lap top az alap.
Szerintem eleg lett volna elbeszelgetni vele, hogy nem mindenkinek tellik erre vagy arra es a penztol nem lesz vki tobb vagy kevesebb.
De nem kell ot buntetni azert, mert meg tudod neki venni a markas telot es ki tudod fizetni a nyaralast!
Nem tudhatod, hogy mondjuk az az osztalytarsno szemetkedett-e vele.
Te tudod, en nem vennem el a telot (megdolgozott erte, nem???? )
A nyaralast sem mondanam le (nagyon varta nem??? Honapok ota errol beszel!!!)
Minden 14 eves egy kicsit tuloz, egy kicsit butacska meg, inakbb beszelgess tobbet a lanyoddal es ne buntesd anyagi javak megvonasaval!
A kérdés valódi, nem kell tévhiteket keresned.
Azért nem takarított ez előtt, mert volt bejárónőnk. Mi elég sokat dolgozunk, nem akarjuk, hogy a cégünk "meghaljon".
A lányunk minden mozdulatáról tudunk, tehát nincs és soha nem is volt elhanyagolva.
Jó tanuló, de nem követeljük meg, hogy dicséretes legyen. Ettől függetlenül bukdácsolni sem lehet. Tudja jól.
Sok mindenben támogattam/támogatom, amiben az apja nem. Sok mindent megtettem érte, de ezzel betelt a pohár.
Én szegénységben nőttem fel, tudom milyen, ha nincs mindennap 1 szelet kenyér az asztalon. Tudom honnan jöttem. A lányom mikor megtudta, első mondata az volt, hogy: De égő!
Egyáltalán nem esett jól, hogy így gondolta akkor. Azóta bocsánatot kért már.
Nem fogok neki új telefont venni. Ha nem becsüli meg és nem figyel/vigyázz rá, akkor nem is érdemli meg.
A régi telefonomra úgy ügyel, ahogy csak kell.
Nem nézem le a lányomat, nem becsülöm alá. De az, hogy ő kijelentse magáról, hogy gazdag kicsit túlzás.
Nem dolgozott meg azért a pénzért, ami a férjem és az én tulajdonomban van. Egyértelmű, hogy egyszer megörökli vagy ha úgy adódik, tovább viszi a céget.
Az, hogy valaki gazdag vagy szegény, a sorsnak köszönhető. Őt ide "dobta le a gólya!".
A nyaralásra visszatérve:
2 hónapot fogunk külföldön tölteni, ami által a lányunk sok kultúrát és körülményt megismerhet majd. Emiatt is várja nagyon.
Ma még annyit se mondott mióta hazajött, hogy Sziasztok. Jelenleg rendet rak a szobájában és pakol.
Megkérdeztem hova készül, azt mondta, hogy a megunt, felesleges ruháit a szegényeknek adja.
Most jelenleg itt tartunk..
válasza: válasza: válasza: válasza:na akkor már tanult is valamit az esetből!!! :)))
nekem szimpatikus a felfogásod, szerintem jól nevelitek, talán így kívülállóként egy kicsit erősnek érzem a büntiket, a nyaralásra én elvinném, főleg hogy már pakolja a ruháit a szegényeknek :) (aranyos!)
meg vedd figyelembe, hogy kamasz! egy kamasszal borzasztó nehéz, és hiába mondjátok neki mi a szegénység, ő ezt szerintem nem igazán tudja felfogni, mert soha nem élt benne, ő még gyerek, nincs rálátása a világra, nem tud olyan empátiát érezni a rászorulókkal mint egy felnőtt
egy kamasz lány, akit most még az érdekel leginkább, hogy milyen ruhát vegyen fel, de szerintem ez nem olyan nagy baj
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!