Megbüntettük, mert borzasztóan viselkedett másokkal! Mit kéne még tennem?
Minap mentem a lányomért az iskolába, mivel utaztunk a nagyszüleihez. A kapuhoz érve a következő párbeszédnek voltam a szem- és fültanúja a lányom és másik osztálytársa között:
Osztálytársa: - Viszlát gazdag.
Lányom: - Viszlát szegény.
Majd elkezdett a barátnőivel nevetni és közölten fennhangon, hogy: "Bocs, b+, hogy gazdag vagyok!", majd nevetgéltek tovább.
Pár másodperc múlva meglátott a barátnőivel és megfagyott bennük a vér is.
Ekkor elköszöntem a lányom nevében is a barátnőitől, karon ragadtam és az autóhoz ráncigáltam.
Közben mondogatta, hogy Ne már anya, ez fáj!, de nem érdekelt. Beültettem az autóba és megkérdeztem, hogy ő mióta is gazdag?!
Tudni kell, hogy nagyon jó anyagi helyzetben vagyunk, de a lelkünket is kitapossuk az apjával emiatt.
Sosem neveltük így, hogy másokat lenézzen, ha valamit szeretett volna (pl. bringa, telefon, etc..), akkor azért meg kellett dolgoznia.
Nyáron rendszeresen "dolgozik" velünk a cégnél. Szereti, élvezi csinálni. Tavaly még közölte is, hogy úgy érzi magát, mint egy kis főnők.
Otthon volt már az apja, mikor hazaértünk és elmondtam neki mindent. Ő keményebb és egyből elvette a telefonját, a gépét, betiltotta 2 hétig a tv-t, 1 hónapig nincsenek barátnők és a nyaralásról is lemondhat (külföld), marad a nagyszüleivel.
A lányom iszonyatosan sírt, nagyon várta már a nyaralást. Másról nem is beszél vagy 3 hónapja, mióta megtudta, idén hova visszük.
Este a vacsoránál elbeszélgettünk vele, hogy legyen tisztában azzal, hogy ő cseppet sem gazdag. Ő csak jó helyre született és ezt becsülje meg.
Viszont ő azzal jött, hogy ha a szülei gazdagok, akkor ő is. De erre megint csak azt tudtam neki mondani, hogy igen, nekünk van pénzünk, de neked még semmid sincs..
Kicsit lelki ismeretfurdalásom van az osztálytársával szemben. Hogyan vigasztalhatnám meg? Biztos rosszul esett ez neki.
válasza:Én gazdag családból jöttem, és bár a szüleim szigorúan neveltek, de ha nagyzoltam is néha nem kaptak el az utcán érte, nem zártak el miatta, és főleg nem volt lelkiismeretfurdalásuk, hogy én megvettem a 20.000forintos cipőt, és a kínaiban azt mertem mondani, h "én ide nem jönnék, elég gyengusz":)
Nem értem a kérdést.
válasza:Bár nincs kamasz lányom (csak kamasz öcsém és ovis gyerekem), de én úgy látom, hogy teljesen jól viselkedtetek az adott szituációban.
Szerintem ennél többet nem kell vele tennetek, illetve annyi, hogy néha még tudatosítsátok benne, hogy a pénz nem alanyi jogon jár mindenkinek. Nem tudom mekkora a lányod, de ha kiskamasz (és nem 16-18 éves) akkor szép lassan meg fogja tanulni.
Nekem mondjuk a nyaralásról való letiltás kicsit erős ( a túl erős büntetés szerintem az ellenkezőjét váltja ki), de a ti dolgotok.A többi szerintem elég lett volna. Ezen túl nem hinném, hogy kellene bünti. Biztos nem fog ezzel hencegni többet.
válasza:Az osztálytárssal szemben nem neked kéne lelkiismeret furdalásodnak lenni, hanem a lányodnak. Ez az ő ügyük, neki kellene bocsánatot kérni.
Nem tesz jót, ha mindent megvesztek a gyereknek, amit csak akar (függetlenül attól, hogy anyagilag megtehetitek)mert ezzel nagyon elkapatjátok. Sokan akik így nőnek fel, azt képzelik, hogy nekik ez csak úgy jár, mert hogy ők kiváltságosok. Meg kell tapasztalnia, hogy mi a dolgok értéke. Oké hogy dolgozik, ez egy jó dolog, de ne nálatok tegye. Ahogy írtad is, azt érzi, hogy kis főnök. Hogy neki itt nyert ügye van. (Nem kell így alápakolni a munkát) Menjen el normálisan melódiákon keresztül valahova, ahogy úgy kell megállni a helyét,mint bárki másnak. Ott nem ő lesz a főnök lánya.... Érted? Meg kell vele értetni, hogy a dolgok (munkahely, pénz, használati tárgyak) számára nem alanyi jogon járnak, mert ő a "gazdag". Ezért ti is keményen megdolgoztatok, és bizonyítottatok. Majd ha ő is bizonyít, akkor "kiérdemli".
válasza:Elsősorban is: minden rokonszenvem a tiéd - le a kalappal. Kitűnő ember vagy. A nevelés elveiddel és módszereiddel a legtökéletesebben egyetértek.
Én a helyedben alkalmat keresnék arra, hogy a lányom és a megbántott kislány valamilyen helyzetben együtt legyenek (mit tudom én..utcán sétálgatva, valahová menet, valahonnan jövet..) - és elvinném mind a kettőt - mondjuk fagylaltozni. Közben Elmondanám mindazt, amit a kérdésed magyarázó részében olyan karakán tisztességgel kifejtettél. Komolyan és barátságosan beszélnék velük..Hidd el, jó hangulatú dolog is lehetne - a végén esetleg egy nagy, közös...nevetéssel.
Azért mondom ezt, mert soha sem a nevelő célú játszmák (semmilyen játszma!), hanem a nyilt, egyenes, tisztázó beszéd híve voltam.
Megbecsüléssel: E.
válasza:Mi is jol eltünk, megkaptam en is a 20.000 ft-os cipöt, de engem is elkaptak, ha nagyzoltam, szerintem ez igy van rendjen.
De szerintem ennyi büntetes több, mint eleg, föleg a nyaralas letiltasaval együtt, en azt mar kicsit soknak is tartom, nehogy bosszubol lazadni kezdjen es meg talan jobban ra is szalljon a masik lanyra, mert azt gondolja, hogy ö az oka. Nem tudom, mennyi idös, de ennel többet nem nagyon tehettek, mint hogy megtanitjatok neki, hogy a penzert nagyon kemenyen meg kell dolgozni.
Hozzatennem, hogy ahogy az elejen is irtam, engem is igy neveltek, elövettek, ha nagy volt a szam emiatt, megis elegge felresiklottam es több, mint 2 eve azert dolgozom, hogy ezt helyre is tudjam hozni, mert most mar vagyok annyi idös, hogy ne mas tegye meg helyettem. Nekem kicsit kesön jött a tanulopenz es jo draga is volt.
válasza:A 3. nagyon jól leírta. Tényleg olyan helyen kellene dolgoznia, ahol nem ő a főnök lánya, hanem ugyan olyan "senki", mint a mondjuk az említett osztálytárs.
Mindezek ellenére nem érzem a lányod ügyét veszett fejsze nyelének, mert a férjeddel összhangban leírtak alapján nagyon jó elvek mentén nevelitek. Lázong mert kamasz, dicsekszik, mert még nem tudja, hogy az, hogy neki ilyen jól megy az egy ajándék az élettől, ti majd szépen megtanítjátok erre.
válasza:15 éves a kis pimasz.
Nem kap meg mindent, sőőőt .. szinte semmit. Úgy vagyunk vele, hogy ha majd megdolgozik érte.
3 hónapos keresztül takaríttattam vele a lakást, hogy megkapja az okos telefonját, amiért úgy odavolt.
Előtte azt sem tudta mi az a porszívó, mert ő bizony nem koszolja össze a kezét. Aztán, mikor ruhákat se kapott, se pénzt rá (senkitől sem!), akkor kezdte felfogni a dolgokat, hogy otthon nem csak lenni kell.
Végül megkapta a telefont és 2 hét múlva elhagyta a moziban. Azóta az én régi Nokiámat használja .. tudjátok a 3310-t. Na amikor azt a kezébe adtam, rákérdezett, hogy ez komoly?! Mire mondtam, hogy igen. Aki a kicsit nem becsüli, annak még egy nagy teljesen felesleges!
Első két nap nem akarta használni (magával vinni), mondván ciki, de mikor 3. nap közöltem, hogy ha tetszik neki, ha nem elviszi, akkor nem tudott mit tenni.
Az, hogy kis főnőknek érzi magát nem gond. Nem parancsolhat úgyse senkinek. Az alkalmazottak is tisztában vannak azzal, hogy tőle bármit kérhetnek, meg kell csinálnia.
Diákmunka pedig még nem lenne jó. 14 évesen szerintem még kicsi ahhoz, hogy az utcán szóró lapozzon.
Viszont tudja jól, hogy amint 16 éves lesz, akkor volt az utolsó nyara szabad..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!