Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Problémás gyerekek » KIBORULTAM! Segítene valaki?

Paróka kérdése:

KIBORULTAM! Segítene valaki?

Figyelt kérdés
A mai nap idegileg kiakasztott. Egész nap zuhogott az eső, az én gyerekem meg (18 hónapos) nem aludt egy árva percet se,csak szétdobált mindent, hisztizett, semmi nem úgy sikerült, ahogy akartam. Valahogy lemerültek az elemek bennem, ki vagyok égve, és képtelen vagyok az anyaság jó oldalát látni. Nem segít senki a gyerekkel, elromlott a mosógépem, újra nincs pénzem, nincsenek barátaim, be vagyok zárva egy Isten háta mögötti faluba, magányos vagyok, és sokszor ideges. A férjem semmit nem segít (foglalkozik a gyerekkel: szerinte ez azt jelenti, hogy alszik az ágyon, a gyerek meg szétszedi a lakás, amíg én főzök, vagy mosok). Nem rinyálni akarok, tudom, hogy a gyerek felelősség, meg nagy öröm, de egy nőnek meg kell halnia, hogy egy anya nevű robot (gyereknevelő, és háztartási gép) szülessen???? Ne kövezzetek meg, imádom a gyerekem, és vannak vele nagyon jó kis dolgaink, de nagyon el lett kapatva, és a fejemen táncol. Csak pár jó szót, vagy bátorítást, esetleg ötletet kérek, vagy tanácsot, hogy ti hogy maradtatok önmagatok gyerek mellett! Köszönöm!
2011. júl. 2. 19:33
1 2 3
 21/23 A kérdező kommentje:
Köszönöm mindenkinek a kedves szavakat. Kedves Utolsó Válaszoló! Nem vágyom Rubint Réka életére, csak elég frusztráló, hogy minden címlapon az ő kétméteres vigyorgó képét kell néznem, és azt sugározza a világ felé, hogy szülés után ilyen vékonynak, és "hú de mindig vidám"-nak kell lenni. Bevallom, frusztráltnak érzem magam, mert én nem vagyok képes állandóan kiegyensúlyozott, vidám anyuka lenni. A média is mindenütt az sulykolja belénk, hogy szülés után tip-topnak kell lenni, én pedig messze nem vagyok az. 30 kiló felesleg van rajtam, és a házam sem mindig makulátlan, messze nem vagyok tökéletes, de jobban szeretném érezni magam, néha szeretnék biciklizni, olvasni egy könyvet, pihenni. Szerintem ez nem egyenlő azzal, hogy én Rubint Réka életére vágynék, mert nem hiszem, hogy az én vágyaim szerepelnek az ő listáján is. A kérdés lényegében arra vonatkozott, hogy mennyire nehéz (egyeseknek, köztük nekem is) megőrizni a nő lényünket, amikor nők is vagyunk, nem csak anyák. Mert szép "feladat" az anyaság, és a legjobb érzés a világon, csak a személyiségünk másik része még vágyik arra, hogy a Nő is megjelenjen, nem csak az anya!
2011. júl. 10. 16:50
 22/23 A kérdező kommentje:
A többi kedves válaszolónak üzenem, hogy a helyzet hol jobb, hol rosszabb, sok mindentől függ, milyen z idő, hányszor keltünk éjszaka stb...De próbálkozom mindenben megtalálni a jót, bár egyenlőre csak a kislányom az egyetlen, aki fel tud vidítani. Jól írtátok, nem könnyű 180fokos fordulatot venni, amikor az első gyerek megszületik, és onnantól kezdve tényleg más élet kezdődik...Tegnap egyik legkedvesebb barátnőmmel találkoztam hosszú idő után, jó volt vele beszélgetni, egy kicsit tudtam "töltődni" érzelmileg.
2011. júl. 10. 16:54
 23/23 anonim ***** válasza:

SZia!


Végigolvastam a kérdésedet, és a sok választ is, és csak szeretném megköszönni, mert én is tanultam-okultam belőle, és feltöltődtem...

Én is hasonló cipőben járok (minden tekintetben) mint te, annyi az egyetlen különbség, hogy nekem 2 gyerek cincálja már az idegrendszerem (és egymásét is). Én kétgyerekes anyukaként is még a "kezdők" hibájában vagyok, elvesztem az anyaságban, és baromira nem találom belőle a kiutat...

Olyan jó volt végigolvasni az itt leírtakat, a sok okos és jó tanácsot, az empatikus hozzáállást...

Köszönöm mindenkinek!

2011. júl. 11. 22:45
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!