Kikaptál gyermekkorodban?

Én egyetlen egyszer kaptam Apámtól egy taslit.. Ma már, sőt, már kb 10 évre rá is azt gondoltam, hogy teljesen jogos volt. :) Akkor persze nem így éreztem.

7 éves lehettem, elmentünk barátnőmmel bicajozni, ő kitalálta menjünk fel az osztálytársához, mert "szerelmes" volt belé. :)))) Ők akkor lehettek 8 évesek. A lényeg a lényeg, hogy délután 5 körül sötétedésre kellett volna hazaérni, ehelyett mi fél 8kor még sehol sem voltunk. A szomszédok meg azt mondták a szüleinknek, hogy a négysávos főúton láttak minket bringázni. Hát nem mondom... belegondolni is rossz mit érezhettek abban a két és fél órában a szülők... kb 8 körül hazakeveredtünk, Anyum és barátnőm Anyuja már a kapuban toporogtak. Barátnőm még ott helyben kapott egy taslit, én ott még megúsztam. Felértünk, Apumnak épp el volt törve a lába, fekvőgipsz. Mondta menjek oda... Én a lentiekből okulva azt gondoltam, dehogy megyek! Elismételte, menjek oda mert feláll... Elmosolyodtam, na erre tényleg felállt. :D Akkorát kaptam, hogy megölelgettem fordulatból a szekrénysort. Máig emlékszem rá, hogy a magyar népmesék ment a tvben, pedig már 30 éves vagyok.

Egy szó mint száz....tökéletesen megérdemeltem azt akkor, ma már felnőttként nagyon sajnálom Őket, hogy mit érezhettek abban a pár órában. Én lehet hogy már a rendőrséget is felhívtam volna ha a gyerekem ilyet tesz, az az aggódás.. Persze ezt egy hét éves fel sem fogja. :)

Összesen 3 darab pofont kaptam, mindegyiket a fateromtól, aki mindhárom esetbe be volt rúgva, mint az ólajtó. A harmadiknál elég éles veszekedés volt és így akarta lerendezni. Nem jött össze: be voltam pipulva annyira, hogy teljes erőből ellöktem, úgy hogy pát métert hátratántorodott és a képébe üvöltöttem, hogy ha még egyszer meg mer pofozni, letöröm a kezét. Utána berohantam a szobámba és kizártam.

Egy év múlva végleg leszokott az alkoholról (ennek már 7 éve), soha többet nem volt gond. Még emeltebb hangú vita is nagyon ritkán fordul elő köztünk. Viszont azt hiszem arra a jelentere amíg élek, emlékezni fogok.

Egyébként normális, értelmes ember lettem, aki bár néha akaratosabb a kelleténél, alapvetően problémamentes. :)

Mi csak akkor kaptunk ki, ha nagyon verekedtünk a tesómmal..vagy én (nagyobbik) vertem őt...

Érdekes, hogy sokan emlékeznek a pofonokra, mert nem volt mindennapos...tanultunk belőle.

Ezért sem értem a sok anyukát itt, aki szerint az "agresszió" bűn a gyerekkel szemben...ez igaz...de egy popsira verés, vagy nagyobb korában egy olyan pofon, ami tényleg indokolt semmilyen lelki sérülést nem okoz.

Engem onnantól akaszt ki a dolog, ha valakit fakanállal, szíjjal stb.. vernek..az tényleg undorító. De ha valaki rácsap a baba fenekére mikor már századszor elmondta, hogy ne nyúlkáljon a konnektorba, az igen is nevelő és hasznos.