Teljesen kivagyok, úgy érzem csődöt mondtam nevelésben, mit tegyek?

Egyáltalán nem pszichopata, és én sem, és igen, azok mi vagyunk, te meg a rosszindulatú kommentelő, aki mindig csak annyit tud a kérdések alá nyomni, hogy “te kérdezted azt is, tudom!”

diagnózis sokféle, mert sokmindent látott mindig mindenki, attól függően kinél voltunk. Most veszik majd le az utolsót, és mivel a gyereket zaklatták és szexuálisan is bántották az osztálytársai, megint új suliba fog menni, aminek megfelelt a próbanapjain. Igen, azt a tanárt szerette, aki tavaly még rendet tudott tartani és büntetésbe rakta a provokàtorokat és kiabált velük és megértette, ha nem tűrte az enyém, hogy pl rugdossák a székét csendben vagy gúnyolják, vagy mesélte valakinek, hogy neki is van olyan legója, válasz:”ki a fszt érdekel?”. Idén akcióba léptek a fejlesztők, leszidtám az enyémet is, amiért visszaszólt egy másik fejlesztős gyereknek ugyanúgy csúnya szóval, a problémás gyerekek anyukái felkeresték az igazgatót, hogy csak elfogadást szeretnének és nem szeretnék, hogy változzon a gyerekük(normális viselkedésre), és itt is elfogadás megy már, a mi tanárunk sem szól már ezekre, hanem a többi gyerekre szól be olyanokat hogy “ha előre néznél nem látnád, hogy piszkál”.. ezért egy válogatott gyerekes “versenyistállóba” vittem át a gyerekem, ahol eleve fel sem veszik a nehezebb gyerekeket, lett is remek jól sikerült napja, pedig itt kis csendes 20éves tanárnéni van. Rá se kellett szólni, nagyon megdicsérték. És mivel jött ki a gyerekem? “Anya itt a gyerekek normálisak és boldogok”. Egyszer volt, hogy valaki kivett a kezéből egy legót, mondta neki nyomatékkal, hogy légyszíves add vissza és csodálkozva mesélte, hogy a gyerek visszaadta magától.

Tényleg nem toleráns, de rohadtul nem érdekel(már), a normálisakkal mindig nagyon együttérző volt, a többit meg utálja és nem is kell kedvelnie azt, aki csúnyán viselkedik vele akár önhibájából, akár önhibáján kívül bántja, attól még oké, hogy nem fogadja el, hogy xy zaklató, hangos, durva, közönséges, igazságtalan, szabályszegő stb.

Ennyit számít a közeg, itt még konfliktusa sincs. Egyébként nagyon rendes kérdéseim is vannak, de érdekes ott nem ismersz meg, mert azt nem akarod látni. A gyerekem mérséklődött az évek alatt, amint nem érzelemvezérelt lett, de néha még előfordul, hogy józan ész nem sok van és úgy cselekszik, de szerintem ennyi belefér, főleg mivel folyamatosan javul. Az alapprobléma, hogy érzelmesebb, indulatosabb(könnyebben sír, könnyebben kiabál) és jobban reagál a stresszre sokféle módon(lefagy, dühös lesz(kiabál, asztalra csap, sír, elkerüli) régen kiborult/összeomlott, pánikrohama volt, de már alig látszik.

Ezt nézték hogy miért ilyen, beszédgond, tanulási zavar, érzelmi zavar, adhd, autizmus, már kicsinek is ilyen volt, “idegesebb, hisztisebb, túlérzékeny mikor mire, nem fix dolgokra”. Most meg egy maradt a pszichiáteri diagnózisokból és azt is leveszik, csak jussunk be a szakszolgálathoz egyszer a pszichiáteri papírral.. jó nagy kapcsolati hálóm lett az évek alatt határeset gyerekek szüleiből, ők mind úgy jártak, mint mi. Nyilván akinek látványosabban auti a gyereke vagy látványosabban adhds, annak egyértelmű a helyzete, ha az enyém repkedne vagy ragaszkodna bármilyen rendhez, fix érdeklődési köre lenne vagy nem lenne jó haverkodásban, simán autiznám, de ezekben nagyon ügyes. A nevtan az enyémet nem küldte volna át snire, ha nem kérem külön, azt írták “teátrális a viselkedése, túlérzékeny, kiemelkedően intelligens” és btmn besorolása lett volna.. én hlye meg kértem a továbbküldést és belementünk a katyvaszba, ahonnan nehéz kikerülni.

Az idő segíti a legtöbbet, esetleg gyógyszer. Épp eleget láttam és tanultam, illetve tapasztaltam ahhoz, hogy meg tudjam mondani, hogy nem sokat ér a gyógypedagógia a gyakorlatban, a papír, a neves intézmény, a tapasztalat nem garantál semmit, a módszerek nagyrészére meg a szülő is képes.

Ha kell privátban le tudom írni, hova ne vidd a gyereked és mit éltem/éltünk át ott. Pl a gyerekem 4 évesen belehányt a wcbe, majd egy zacskóba a próbanapon, mestergyógyped: azért csinálja, hogy ne kelljen itt lennie. Láza is volt. Meg ilyenek hogy “ha megrúgsz visszarúglak, de az nagyon fog fájni” másik gyp magán spec oviban. Alapítványi suliról ne is beszéljünk..

31-es, szerintem azzal jársz a legjobban, ha nem is kommentelsz itt.

Sok ember 2 mondatodból is eldönti, hogy ja, semmi más baja nincs a gyerekednek, mint hogy neveletlen. Közben meg vagy nincs is gyereke, vagy mintagyereke van.

Aki tanult pszichológiát, az tudja, hogy most a hivatalosan is elfogadott álláspont az, hogy a gyermek személyiségét 50 %-ban hozza, 50 %-ban nevelés kérdése. Szóval lehet itt izmozni, hogy az enyém igenis szót fogad, ha a tiéd nem, akkor a te hibád, mert ez nem ilyen egyszerű.

Aki viszont ezt nem érti meg az az empátiának teljes híjával van, nem érdemes vele foglalkozni.

Igen, van olyan gyerek, aki azért ilyen, mert nem nevelik meg otthon. De abban biztos lehetsz, hogy azt a gyereket nem hordja az anyja pszichológustól pszichiáterig, hogy mondja meg, hogy mi a gond vele. Egyszerűen nem foglalkozik vele, drogozik, iszik, pasitól pasiig jár, a gyerek meg kallódik. Azért itt szemmel láthatóan nem ez a helyzet.