Mennyire teszem tönkre a gyerekemet?
2020. ápr. 19. 09:34
Hasznos számodra ez a válasz?
10 év után olyan mindegy, nem? Amúgy is teljesen mindegy, hiszen ha elváltok se fog változni az apa, max egyáltalán nem lesz a gyerekkel kapcsolata. Az jobb lesz a gyereknek?
2020. ápr. 19. 09:39
Hasznos számodra ez a válasz?
3/33 A kérdező kommentje:
Így sincs. Reggel az apja akkor kel, mikor mi már indulunk d suliba. Illetve indultunk. Este 8 körül jön haza, mert legalább nem kell velünk foglalkoznia. Annyi a gyerekkel a kommunikáció, hogy rászól vagy ráordít.
Dolgoztam olyan családnál, ahol két ADHD-s fiú volt, a harmadik csak gyanús. Tökmindegy volt nekik, hogy foglalkozik-e velük az apjuk. Észre se vették, hogy van, elvoltak, amivel akartak.
2020. ápr. 19. 10:07
Hasznos számodra ez a válasz?
5/33 A kérdező kommentje:
Nálunk igényelné az apja társaságát, könyörög neki, hogy játsszon vele.
Egy ilyen emberrel egyáltalán minek vagy együtt?
Nem apa, nem férfi, csak egy korcs.
2020. ápr. 19. 10:16
Hasznos számodra ez a válasz?
Nem fog a gyerek apja változni, ha 10 évig nem sikerült, látatlanban meg pláne nem lehet erre tanácsot adni. A férjed a munkába menekül az otthonlét elől (bocsi, de lehet, hogy már van is ott valakije, legalábbis ez tipikus forgatókönyv azon férfiaknál, akik szerint a feleség rontotta el a gyereket és ezzel az ő kényelmét, életét). Ha szerinted bántalmazza a gyereket azzal, hogy érzelmileg elhanyagolja, akkor válj el. Egy ismerősöm mióta elvált, áradozva meséli, hogy amiért évekig hiába könyörgött, végre legalább a férje rá van kényszerítve a bíróság által, hogy időt töltsön a gyerekeivel, neki meg végre van legalább évente pár hét teljes szabija.
2020. ápr. 19. 10:17
Hasznos számodra ez a válasz?
7!
Ez hülyeseg, a bíróság nem kényszeríti a különélő szülőt a kapcsolattartásra. Ha nem akarja, nem látja a gyereket. Enyni
2020. ápr. 19. 10:22
Hasznos számodra ez a válasz?
Az ADHD-nál jobban semmi sem teszi tönkre a gyereket. A többi tényező szinte nem is számít.
Írom ezt úgy, hogy auti gyerekem van. Mára már mindannyiunkat tönkretett, kiégtünk mellette/tőle, így nem foglalkozunk vele annyit. Hát semmivel sem rosszabb az állapota és a viselkedése. Pontosan ugyanilyen sz•r volt akkor is, amikor egy csomót foglalkoztunk vele. Amelyik gyerek problémás, az mindig problémás lesz. Csodák nincsenek. A család kevés ahhoz, hogy egy "eltérően huzalozott" agyat, idegrendszert érdemben befolyásolni tudjon. Ez színtiszta neurobiológia, és minden a fogantatáskor, magzatkorban és születéskor dől el. Ez határoz meg mindent, a többi mellékes.
2020. ápr. 19. 10:24
Hasznos számodra ez a válasz?
10/33 A kérdező kommentje:
És én hogyan vágjak jó arcot ahhoz, hogy a férjem nem kívánja megérteni és elfogadni a gyereke állapotát. És csak tőlem várja el, hogy neveljem, lefoglaljam a gyereket. Ő úgy érzi, nem kell semmit tennie.
Kapcsolódó kérdések:
válasza: