Nem tudom irányítani a saját gyerekemet. Mit tegyek?

Amugy nem fog rajonni, nem fogja feladni. Viszont ki fogja noni!

Neked meg turelem!

Bocs ha nem tudok érdemben válaszolni de én is ezt érzem.

Én írtam ki a karácsonyfás kérdést.

Megfogadtam ott az egyik válaszoló tanácsát és megkezdődött a büntetés.

Ha hisztizni kezd vagy rosszalkodik, akkor figyelmeztetem, hogy büntetés lesz. Ha folytatja, beviszem a szobába, elmondom neki, hogy most ezért és ezért büntetésnben van, le kell ülnie az ágyra.

Ha megnyugodott mégegyszer elmondom neki miért volt büntiben, bocsánatot kell kérnie és mehet ki.

Igazából ez két napja van, nem érzek nagy változást.

A férjem teljesen partner ebben, hiszen ő is tudja, hogy nem bírunk a gyerekkel. Valami kisiklott.

Próbáljuk rendbe hozni de marha nehéz.

Remélem lesz foganatja ennek a rendszernek.

Kedves utolsó. Nagyon nagy előrelépést tettél és ismeretlenül is végtelenül örülök, hogy megmerted lépni (én vagyok az, aki írta a pontokat).

A hisztinek egy jó darabig nem lesz vége. Az alig 2 éves múlt lányunk is csinálja, de jó részt már csak, akkor ha front van, vagy ha fáradt. Ezekben az esetekben is ugyanúgy járunk el, mert a következetesség is fontos. Viszont kevebbszer lesz hiszti és kezelhetőbb is lesz. Nagy esély van arra is, hogy az ilyen karácsonyfás esetek megszűnnek.

Annyival még kiegészítem, hogy amíg megy a hiszti a szobájában, addig ne legyen bent senki és ne is legyen vígasztalás sem. Ne add meg neki a nézőközönséget.

Kitartást, legyél határozott és mutasd meg ki hordja otthon a nadrágot!

16 honapos. A tettekbol fog erteni majd egyszer, addig szazadszorra is megfogni, levenni onnan, ahova nem maszhat/megakadalyozni, ha veszelyes dolgot csinal, es hasonlo, de nem problemas alternativat ajanlani, pl.:

- Latom maszni szeretnel, az asztalra nem engedem, de a kanapen maszhatsz (es leszedni az asztalrol, attenni a kanapera).

Vagy

- Latom, a ruhakat szeretned pakolni, ezeket nem pakolhatod, de itt a zoknis fiok/szennyes ruhatarto, ezekbol pakolhatsz.

Ha hisztizik nem odaadni/hagyni neki, amit nem lehet, esetleg nagyon roviden el lehet mondani a miertet, ahelyett, hogy csak azt mondod, hogy ,,nem”, pl. veszelyes/sok munkam lesz miatta, stb. Hatarokat lehet, es szerintem kell is szabni, de nem mindegy, milyen formaban. En utalom, ha elvesztem a fejem, es kiabalok, vagy buntetni probalok, helyette igyekszem nem megvarni azt a pontot, amikor mar nem tudok tisztan gondolkozni. Nalunk 18 honaposan kezdett kemeny lenni a helyzet, es kb. 26 honaposan kezdett javulni, mikor mar egyre tobbet megertett. Sokat segitett nekem az is, hogy olvastam az egyes eletkorok sajatossagairol, hogy tudjam, mi az, amit nad elvarhatok tole, es mi az, amihez meg tul kicsi, hogy megertse. A sokadszori probalkozas mindenfele, tiltott dologgal ebben az eletkorban tudtommal teljesen normalis eletkori sajatossag. Persze, ettol meg nagyon kimerito tud lenni, en 20 honapos koraig birtam, akkor beirattuk bolcsibe, mert mar nem tudtam tovabb dolgozni otthonrol nyugodtan (addig sem volt egyszeru osszehozni), es kikeszultem a hisztiktol, mert az ido legnagyobb reszeben en voltam vele. 22 honaposan kezdte a bolcsit, neki is nagyon jo volt, meg nekunk is.

Nalam ez mem valt be mert a gyerek nem hulye es siman tombolt.

En a megelozesben hiszek es abban h at kell gondolni h az adott korlatozas tenyleg szukseges e?? Ha igazabol nem eletfontossagu akkor inkabb kontrollalo partner vagyok benne. Vagyis latszolag belemegyek de a kontroll iranyitas nalam van. Megbeszelem vele elore h mi lesz mi miert torenik. Engedem h probalgassa magat a korlatait. Es beszelunk rola a szintjen. Nem fentrol hanem legugolok hozza vagy leulok, vagy magasba emelem hozza.