Szerintetek engedélyezni kellene, hogy homoszexuális párok gyereket fogadhassanak örökbe?

#57 erossen 'okos' lehetsz.

orom egy urhajossal beszelgetni

#64 mi baj, neked mi nincs helyesen leirva?

Ekezeteket hianyolod? Az nem helyesirasi hiba!! :)) hahaha

Velemenyem mar leirtam. Semmikepp sem az, hogy butak az emberek. Ezt csak te latod.

Amikor tukorbe nezel :))

1. A mondatot nagybetűvel kezdjük.

2. Az erősen szót nem két s-sel írjuk.

(Bocsánat, hogy beleszóltam.)

#66 Nincs semmi gond. Elnezem mert igazad van, nem vettem eszre, hogy epp miert irtam ket s-el. Ez van, csak az urhajosok lehetnek tokeletesek. (helyesiras ellenorzo programmal)

Naponta tobb nyelven is komunikalok, meg megtortenik. Attol gondolom megertetted a velemenyt?! Nem tudom hany kinaival beszelgettel, gondolod ismerik a helyesirast, az egesz irasjelet?

Az pedig nem szep, hogy mindenkit butanak nezel es igy felsobbrendunek erzed magad, csak azert mert elternek a velemenyek.

Sajnos ez a vonal jellemzo az egesz libsi gondolkodasmodra.

Meggyőződésem, ha legtöbbször áttételesen is, a homoszexualitásnak nem genetikai okai vannak. Ha néha mégis, az betegség vagy fogyatékosság, ahogyan más betegség is származhat abból, ha hiányoznak vagy „összeakadnak” a kromoszómák. Ám ez nagyon ritka.

A homoszexualítás felvett életállapot. Ez lehet divat, kíváncsiság vagy helytelen nevelés eredménye. Ha már a linkelt cikkben a Római Birodalomra történt utalás, akkor láthatjuk, hogy ott a patrícius körökben trendi volt a „görög szokás” űzése. De éppen úgy a pedofília is.

Ha az ember a saját nemével jobban tisztában van, mint a másikkal, akkor – talán a könnyebb utat választva – játékossággal kezdve, folytatva a kíváncsisággal, végül a beleszokással válik ál-homoszexuálissá az illető. Meglepően a helytelen nevelésen érhető igazán tetten az erkölcsi válság. A fiúk és a lányok alapvetően különböznek, nemcsak testileg, de lelkileg és irányultságban is. A gyermeki lélek pedig nagyon is alakítható, hiszen ezt hívjuk nevelésnek, ami nélkül nem tudjuk megismerni a világot, idegenek leszünk benne, és az identitásunkat sem tapasztalhatjuk meg. Ez a tanulás és az utánzás. A lány gyermek az anyjáról, a fiú gyermek alapvetően az apjáról vesz példát, tőlük tanul. Mindkettő szülőnek szerepe van mindkét nemű gyermeke esetében. De sokszor ennek akadálya van.

1. A szereptévesztéses (feminista), hamis elvárástrend a házastársak között nem használ az apai és anyai szerepek kialakulásának, így a továbbadásának sem.

2. Az egyre több felbomló házasság, ahol általában az anya az, aki megkapja a gyermekeket. Ebben az esetben a fiúgyermekeket az apának még esélyes sincs férfivá nevelni, mert megmaradnak az anya „kisfiainak”. A lányok sem kapják meg az ellenpéldát a nemek szerepéről.

Nos, itt mutatkozik meg az, hogy amikor a társadalomban elveszik az elvárás az elköteleződés felé, amikor lustaságból, nemtörődömségből, vagy a korszellemből kiindulva még rontunk is a helyzeten, a jövő generációjának komolyan vétele terén, lassan elvesznek az alapok arra, hogy normális társadalmat várhassunk el, így ráfogjuk, hogy genetika, így aztán nem leszünk hibásak semmiért.