Csak én mászok falra az ilyen tehetetlen szülőktől?
Óvónőként dolgozom. A szituáció:
Anyuka beesik 16:45 körül a gyerekért (5ig van ovi), viszont a kisfiú kiveri a hisztit, hogy ő nem akar hazamenni, elkezd sírni, ordítani, az anyja meg csak áll az ajtóban, mint egy rakás szerencsétlenség, és ahelyett, hogy erélyesen rászólna a gyerekre, hogy márpedig megyünk, még elkezd neki ott könyörögni, hogy "jaj gyere már csibém". Körülbelül 10 perc elmegy ezzel a vitával, mi óvónők persze nem szólhatunk semmit, mert ugye jópofizni kell, pedig zárnám az óvodát, és marad körülbelül 10 percem arra, hogy gyorsan átöltözzek, összeszedjem a cuccom és kifussak a buszmegállóba.
Ez csak egy eset a sok közül. Ti is találkoztatok már hasonló esettel? Egyszerűen nem bírom megérteni, hogy egyes családokban hogyan lehetséges az, hogy a gyerek a főnök, nem pedig a szülő.
16.45-kor beesik???? Gondolom dolgozik!! 5-ig az ovi nyitva, ergo nem kell rohanni ovónéninek a buszhoz, mert ha anyuka 5.00-kor viszi el a gyereket azt is megteheti!!!!
Örülök, hogy nem vagy a mi ovónőnk és nem minket kritizálsz itt a gyk-n..
Jézusom, egy óvónő komolyan nem tudja erre a helyzetre a megoldást? Miért a gyakori kérdéseken kell kidumálni egy gyerek “rossz” viselkedését? Ha nem tudja magában eldönteni egy gyerek helyes nevelését, csak online tud szidni anyát-gyereket, akkor jelentkezzen egy továbbképzésre, vagy szakmai tréningre, mert ez így nagyon kellemetlen.
Úgy örülök hogy nagyon felkapott az óvónő szak a fiatalok körében, mert így az oviban nagyon sok lelkes fiatal van, akik szenvedélyből csinálják a szakmát, nem pedig azt lesik hogy mikor léphetnek már le a gyerekek mellől...
Amúgy nekem is 8:30-17:00ig van munkaidőm, és ez nem azt jelenti hogy 17:00-kor kimegyek az ajtón, hanem azt hogy 17:00kor állok fel az asztaltól, és utána rendezem el az asztalom, mosogatok, öltözködök, negyed6 mire eljővök... ki lehet bírni.
Ha nem tűnt volna fel, a szituációt csak példának hoztam fel, nem erre hajazott a kérdés. De teljesen mindegy, már megszoktam, hogy mindig mindenben az óvónő a hibás, ahogy rengeteg más kérdésnél is látni. A kérdésem a tehetetlen szülőkről szólt, nem a munkaidőmről, a szakmámról, vagy a személyemről. Szerettem volna kezdő óvónőként megérteni, hogy mi vezeti rá a szülőket arra, hogy ennyire nem bírnak egy szem gyerekkel, de ahogy az várható volt, le lettem hurrogva, csak mert felhoztam egy konkrét példát. Igenis nagyon gyakori probléma, amire hiába próbálunk megoldást találni, ha a szülő nem együttműködő, feleslegesen erőlködünk.
Mindenesetre köszönöm a válaszokat, ha másra nem is, legalább olyan szinten hasznosak voltak, hogy tudjam, milyen problémákat ne kövessek el, ha majd egyszer nekem is lesz gyerekem.
Én a tehetetlen óvónőktől mászok falra.
Nálunk is van, hogy a gyerek nem akar hazajönni (mondjuk én ebédkor megyek érte). Nem szólongatjuk és kérleljük. Szólok neki én, hogy jöjjön, ha nem, akkor az óvónő kitessékeli. Nem áll ott, mint egy rakás szerencsétlenség egyikünk sem. Együttműködve megoldjuk. És más szülőknél is ezt láttam.
A reggel síró gyerekeknél is az óvónő lép fel erélyesen, mivel az óvoda az ő "felségterülete".
Milyen béna, hogy nyalizol a szülőknek és nem azt csinálod, amire a gyereknek is szüksége lenne.
Mondjuk mi lenne, ha egy kicsit lendítenél a helyzeten, és küldenéd a gyereket kifelé, ha az anyja ott toporog az ajtóban?
Tudom, hogy az enyém jóval kisebb, és más a helyzet, de megéltem már hasonlót párszor. Nekem bölcsis a kisebbik gyerekem még, nemsokára három éves lesz. Ha nagyon benne van a játékban, ő sem akar kijönni. Nem azért, mert nem örül nekem, hanem mert ő akkor és ott éppen játékban van, amit az érkezésemmel megszakítani próbálok éppen. Szerintem ilyen minden gyereknél előfordul. Hívom kedvesen, hívom határozottan, hívom mindenhogy, de nem mozdul. És van olyan gondozónő a bölcsiben, aki ilyenkor csak áll és vigyorog, maximum szól neki, hogy "gyere, anya már menne haza", és ennyi. Én cipőstül be nem mehetek, a gyerek nem jön ki, ez így eléggé patthelyzet. Érdekes módon a gondozók többségében azért van annyi, hogy a többedik hívás után odamegy a gyerekhez, és kihozza.
Nyilván egy hatévest már nem kéne ölben kicipelni az anyjához, de azért te, mint óvónő, egy kicsit odatehetnéd magad, ha a gyerek nem indul el kifelé.
De jó hogy nem a mi óvónénink vagy.
Épp a múlt héten játszódott le hogy a megszokotthoz képest picivel később értem oda a kislányomért, még bőven zárás előtt volt,de már nem volt több gyerek.
Az óvónèni tudta hogy perceken belül ott kell legyek, így már elpakoltatta vele a játékot-így nem volt már belemerülve a játékba mikor odaértem. Összeszedte a rajzait és már az öltözőben kezdtek molyolni.
Szóval már az óvónéni készítette a gyereket a hazaindulásra, meggyorsítva ezzel mindenkinek a dolgát.
Gondolkozz el ki a tehetetlen???
15ös, akkor te is egy rakás szerencsétlenség vagy mert nem tudsz parancsolni a saját gyerekednek és az óvónőnek kell megoldania a helyzetet? :-D
Ezért van ennyi elkényeztetett de bűn rossz gyerek, mert anyuciék nem mernek rászólni, mástól várják a megoldást.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!