Vigyük a gyerekeket vagy sem?

Tényleg fontos lenne, hogy milyen út, a ti hangulatotok milyen lesz. Mondom az én példámat: anyuék egyik rákos barátját mentünk volna látogatni, én max 9 voltam, öcsém 4. Amúgy sem bírtuk ki egymás mellett nagyon az utakat, ő piszkált én meg" igazságot tettem" mikor meguntam hogy senkit nem érdekel. Nem nagy dolog, pl ha autóval ütött, elvettem az autót, de arra elég volt, hogy ordítani kezdjen, amire apánk ideges lett, hogy nem lehet így vezetni, anyánk meg ideges lett, amiért apánk ideges + miért nem bírom ki. Na szóval mentünk látogatóba, igyekeztem jobban bírni, de nem ment, a végére én is nyűgös voltam. Ráadásul a barátot nem találtuk otthon (később kiderült hogy szegény akkor már nem élt), így mindenki még idegesebb volt, lényegében közel 6 órát autóztunk, azzal a megszakítással amíg anyuék próbáltak valakit elérni. A végén nem bírtuk már, az utolsó 15 percre már egy egy pofonnal gazdagodtunk csak legyen már csend. Jó sok év eltelt azóta, de látod, megmaradt nagyon.

Szóval fontos hogy tudnak e utazni és ti miért mentek. Egyébként nagymama is jól nyomja, ha 8-10 órát nem bír ki az unokáival, de gondolom azért satoros ünnepekkor meg illik menni hozzá, mert hogy nézne már ki ha nem..

Attól függ, bírják-e a hosszú utat. Ha az enyémből indulok ki, kizárt. A 4 évesem már fél óra után nyűgösködik. De tudom, nem minden gyerek egyforma.

Szerintem inkább bízd rá egy rokonra aki lelkesebb mint a nagyi.

Vinném, mi így járunk a dédiékhez a gyerek 8 hónapos kora óta.

Messze laknak (4-4,5 óra az út), öregek már, kora reggel indulunk, ott ebédelünk, ebéd után kis játék, aztán go haza. Nyáron hazafelé a balatonozunk is egyet.

Ebédet szoktam rendelni (pizzát) amikor már közeledünk az öregekhez, hogy ne az legyen a fő tevékenység, hogy minket kell kiszolgálni. Főként, hogy jellemzően meglepiként érkezünk, "csak úgy" becsöngetve, mintha a szomszédból ugrottunk volna át :)

Nincs "szoktatva". évente 1-2x tesszük ezt meg maximum.

Szerintem egy kiskutyáért elmenni nagy élmény. Nem tudom, merre kell menni, de biztosan van hely, ahol érdemes megállni egyet pihenni, fürdeni, játszóterezni, piknikezni... és máris inkább családi kirándulás feelingje van a dolognak ;)