Mit szóltok ehhez az anyukához és a babájához?
Ma délután egy helyi buszra felszálltam, és amikor már szálltam be, akkor hallottam, hogy zeng a busz, nagyon sír egy kisbaba. Én 20 percet utaztam a buszon, de azalatt folyamatosan, szünet nélkül sírt, üvöltött szerencsétlen kisgyerek, tehát minimum fél órát húzott egyfolytában, ha nem többet.
Az anyja meg? Már az egész busz nézte. Egy szava nem volt a babához! Hát én ilyet még nem láttam! Ha nem lett volna a kezében a gyerek, simán össze lehetett volna téveszteni akármelyik utassal, senki meg nem mondta volna, hogy az az anyja, mivel merev faarccal nézett kifelé az ablakon, illetve csevegett a mellette ülővel, mintha nem is hallaná, nem is érzékelné a gyerekét. Egy szót sem szólt ahhoz a szegény babához, egyszer sem ölelte meg, nem simogatta meg, csak tartotta a kezében, ahogy hánykolódott a baba a sírástól. Már nem tudott mit tenni a busz, mivel nagyon sajnálta mindenki a babát, így egy jobbérzésű asszony hangosan mondta a mellette lévőnek, hogy "itt van ez a szegény baba és az anyjának egy szava sincs hozzá!" Persze erre sem reagált az "anya".
Most nem azért, hogy jobban tudnánk vagy törődjünk a magunk dolgával, de amikor azt kell látni, hogy egy szerencsétlen kisgyerek vergődik, kínlódik ilyen hosszú időn keresztül, és az anyja hozzá sem szól, akkor megszólalt mindenkiben a jóérzés. Speciel én sírással küszködtem, ahogy láttam annak a babának a sírástól eltorzult arcát és kétségbeesett nagy szemeit. Annyira elvettem volna az anyjától egy kicsit megnyugtatni!
Végül ott szálltak le, ahol én, így volt időm még figyelni. Az anya berakta a babakocsiba, jól bekötötte, és egyetlen szó nélkül kezdte tolni. A baba ugyanúgy sikítozott, sírt tovább, kaparta a babakocsi oldalát, forgott, amennyire tudott, sosem felejtem el, az anyja meg továbbra is úgy ment, mint egy kőszobor.
Ti láttatok már ilyet? Egyszerűen felfogni sem bírom!
Az anyuka nem volt kisebbségi, nem volt divatbaba sem, egy egyszerű, átlagos, fiatal anyuka, akiről semmi rosszat nem gondolnánk.
Még most is könnyezek, ahogy leírtam.
Kedves utolsó válaszoló!
Most képzeld el a babát, ahogy csak "ül" az ölében, mert ott tartja, de arccal kifelé, azaz mégcsak az anyját sem látta szerencsétlen gyerek, hanem azt a sok idegent, közben pedig úgy tartotta, mint egy szatyrot, kizárólag, hogy le ne essen, de semmi érzelem abban a tartásban nem volt. Ha a gyereket egy kötélen lógatták volna le a busz plafonjáról az anyuka ölébe, még abban is több érzelem lett volna.
Nos, mibe telt volna legalább szembeültetni, vagy kicsivel jobban magához ölelni? Szerintem az egyáltalán nem veszélyeztette volna a kicsi biztonságát. Így még talán veszélyesebb is volt, mert ha fékezett volna egy nagyot a busz, a gyerek volt előtte "pajzsnak".
És persze, így könnyű, hogy megtudtad, hogy nincs gyerekem, de ha lesz, akkor is így teszek majd (remélem, minél hamarabb).
Nekem van gyerekem és a kérdezővel értek egyet! Különben sem láttad a szitut, ő látta! Miért nem hagyjátok békén a kérdezőt? Miért ez a sok kioktatás?
Nem kötelező válaszolni!
Én mint anya, (és pont azért mert anya vagyok) egyetértek vele és ha élőben látom nekem is megszakadna a szívem!
Bezzeg arra a kérdésre, hogy meddig hagyjátok a babátokat sírni, mindenki szívtelen nevezi azt aki akár 5-10 percig is sírni a gyerekét -nevelés céljából!!Ott akkor senki nem megértő! Most meg mindenki mennyire megérti a buszon ülő anyát!
De itt van egy szituáció, amit senki nem látott csak a kérdező és mégis mindenki a kérdezőre támad pedig ő csak sajnált egy kisbabát mert az anyja közömbös volt!
SZÍVE JOGA SAJNÁLNI!! Ebben nincs semmi rossz!!
Itt látszik ha a kérdező "Á"-t mond jönnek a nagyon "empatikus" emberek és tuti, hogy "B"-t mondanak!
KÍváncsi lennék, hogy az életben bizonyos dolgokat mennyire tolerálnak? Biztos, hogy ők sem Teréz anyák!!
Valószínű az anyuka a nap 24órájában készenlétben van, lehet már kissé készvan, mert kialvatlan, és szíve szerint sikítozna, lehet hisztis a babája, és lehet egyszerűen csak tudja már, melyik sírás a hiszti, melyik a komoly.
Annyira képmutató az a hozzáállás h ne hagyjuk sírni a gyereket. Kicsit tanuljon meg egyedül csimpaszkodás nélkül is meglenni, mert ránő az anyára, és elfelejt lejönni róla. Jól belenevelik már pici korban, hogy minden úgy van ahogy akarja, megkap bármit, nem kell egyedül elaludni, nem kell más családtaggal is meglenni, nem kell szépen enni, ráülni a bilire, ráérünk mindenre mert nehogy sérüljön a lelke. Aztán majd amikor nem hajlandó megmaradni az oviban, vagy majd idővel rájön, hogy mégsem kaphat meg mindent, mert tetű világban vagyunk akkor nem lesz mégnagyobb csalódás neki?
Kicsinek nem kell elkényeztetni meg egyből ugrani minden nyikkanás miatt, mert így tanulják meg h nem az én pici pónimban élünk.
09.41! Még mindig nem fogod fel ugye? Nagyon nehéz ?
Milyen ítélkezés? Én is és a kérdező is csak a véleményünket mondjuk el! Valaki esetleg mondott olyat, hogy hülye anya, vagy bunkó...stb? Itélkezés? Sajnálhatom a gyereket? Azt megengeded nekem? És a kérdezőnek?
Könnyű Ítélkezni? Te nem szoktál ugye? Te szent vagy!!!!
FOGd MÁR FEL, ITT NEM ÍTÉLKEZÉSRŐL VAN SZÓ!!
MI IS CSAK A VÉLEMÉNYÜNKET ÍRJUK KI!!! Ahogyan te is!!
Én 3 hónapos kislány anyukája vagyok és nem kapkodom fel a gyereket minden nyöszörgésre, szeretném következetesen nevelni de ha a buszon ordít megpróbálom megnyugtatni, ott nem nevelek mert a busz nem arra való! Ha nem sikerül megnyugtatnom.. hát istenem, ez van DE én meg fogom próbálni az biztos!
Ha ez ítélkezés akkor tanulj meg értelmezni! Ez vélemény nyilvánítás egy adott szituációról!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!