MIt szólnak az óvónénik egy olyan anyukához aki folyton aggódik a gyermeke viselkedése miatt, távozáskor sosem mulasztja el megkérdezni az óvónéniket, hogy ma nem volt e különösebb gond?
Túlbonyolítja a helyzetet az állandó kérdezgetésével,aggodalmaskodásával.
Mivel a gyerek problémás ezért szinte szégyenli az óvónénik előtt,hogy őrájuk lesz bízva,ezzel próbára téve az óvodai személyzet idegi tűrőképességét.
Óvodaköteles már a gyerek,de legszívesebben maga mellett tartaná az anya,hogy másoknak ne legyen problémája vele,úgy hiszi csak és kizárólag neki lehet elég türelme,szeretete a gyerekéhez,túlkényezteti,agyonajnározza.
Ez az anya én vagyok...
Meg kell szokni hogy óvis, szocializálódnia kell. Különben, ha nem jár óviba, iskolába akkor furcsa lesz, más.
Minden anya aggódik, majd meglátod a te gyereked lesz a legjobban nevelt később, most pedig ez van. Az óvónők meg hozzá vannak szokva, ők jobban tudják kezelni a helyzeteket, nagyobb a tapasztalatuk. Te inkább figyelj a munkádra és pihenj addig míg nincs veled.
Biztos, hogy te ilyen vagy? Bizots, hogy szégyenleni kéne a gyereked viselkedését? biztos hogy problémás a gyerek?
probléma biztosan veled van ez nem kérdés.
Nekem a kisálynom 1 évesen képes a bevásárló központ közepén hanyat vágni magát, mert vissza akarom tenni a kocsiba a gyereket. ordít torkaszakattából. én nem reagálok rá. had ordítson és had nézzenek az emberek. nem a gyerekkel van a baj, ö csak egy egyéves.
szerintem te leszel az aki utálni fogja a menyét még akkor is ha az egy tündér lesz. szegény gyereked.
Szerintem azzal nincs semmi gond,ha minden nap megkérdezi futólag,hogy volt-e valami. Viszont ha minden nap 30 percben kell neki beszámolni,akkor az már lehet,hogy kicsit zavaró!:)
Még csak szeptemberben van. Ha majd látod,hogy jól érzi magát a gyerek és nem hal meg:), akkor te is lazább fogsz lenni!
5 éves,közösségbe már régóta jár,2 évesen már bölcsis volt.
Tavaly megjártuk a nevelési tanácsadót,hiperaktív,nagyon éreztették az óvónők,hogy a terhükre van,nekem meg a szívem szakadt meg a gyerekemért.
Sajnos nagyon más mint egy átlag-gyerek,azért érzem úgy,hogy legszívesebben mindig mellette lennék,hogy megvédjem,voltam fültanúja amikor nem vették észre hogy odaértem érte,hogy ordítottak vele,ő meg csak állt szegény.
"Biztos, hogy te ilyen vagy? Bizots, hogy szégyenleni kéne a gyereked viselkedését? biztos hogy problémás a gyerek?
probléma biztosan veled van ez nem kérdés.
Nekem a kisálynom 1 évesen képes a bevásárló központ közepén hanyat vágni magát, mert vissza akarom tenni a kocsiba a gyereket. ordít torkaszakattából. én nem reagálok rá. had ordítson és had nézzenek az emberek. nem a gyerekkel van a baj, ö csak egy egyéves.
szerintem te leszel az aki utálni fogja a menyét még akkor is ha az egy tündér lesz. szegény gyereked."
Ismeretlenül nem tudhatod,hogy én milyen vagyok,egy anya vagyok,aki nagyon-nagyon szereti a gyermekét,az biztos.
Gondolom neked nincs hiperaktív gyermeked...vagy tévednék???
13,26-os vagyok.
Azért túlzásba sem kell esni.Hidd el ők tudják a dolgukat. Az,hogy üvöltenek a gyerekkel,biztosan megvan az oka.DE nem hiszem,hogy szabadna.Reméltem szóltál,hogy fültanúja voltál!!!
"Reméltem szóltál,hogy fültanúja voltál!!!"
Dehogy szóltam,csak alázatosan beszóltam,hogy jöttem a kisfiamért,hogy is mernék még én sérelmezni valamit,amikor nap,mint nap éreztetik velem,hogy jól kiszúrok velük,hogy odajáratom a kisfiamat.
Figyusz, az én gyerekem egyáltalán nem problémás (asszem) és mégse hagyom ki soha, hogy megkérdezzem a gondinénit, hogy nem volt-e semmi gond. Mivel ő a legnagyobb a napköziben (családi), kicsit tartok tőle, hogy a kisebbeket "leigázza", kiveszi a kezükből a játékot, előretolakszik a csúszdán, ilyesmi. Plusz nagyon akaratos, és hajlamos visítani, ha valami nem tetszik neki, ettől a kicsik esetleg megijedhetnek. Szóval én is mindennap kérdezősködöm.
Az nem gondolom, hogy csak nekem lenne hozzá elég türelmem, mert be kell valljam, az utóbbi hónapokban már egyáltalán nem volt hozzá elég türelmem (mielőtt napközis lett).
Természetes, hogy aggódsz a gyermekedért, még ha nem is "problémás". Nem csak azért, hogy neki nem esett-e baja, hanem azért is, hogy nem csinált-e valami butaságot. Ha nem spilázod túl a dolgot, csak egy rövid kérdést intézel az óvónőhoz minden délután, nyilván ezt meg fogják érteni. Aztán majd az idő múltával te is megnyugszol, ha látod, hogy minden rendben, meg hogy szólnak, ha netán mégse, és nem fogsz ezen ennyit rágódni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!