Mit szóltok ehhez az anyukához és a babájához?
Ma délután egy helyi buszra felszálltam, és amikor már szálltam be, akkor hallottam, hogy zeng a busz, nagyon sír egy kisbaba. Én 20 percet utaztam a buszon, de azalatt folyamatosan, szünet nélkül sírt, üvöltött szerencsétlen kisgyerek, tehát minimum fél órát húzott egyfolytában, ha nem többet.
Az anyja meg? Már az egész busz nézte. Egy szava nem volt a babához! Hát én ilyet még nem láttam! Ha nem lett volna a kezében a gyerek, simán össze lehetett volna téveszteni akármelyik utassal, senki meg nem mondta volna, hogy az az anyja, mivel merev faarccal nézett kifelé az ablakon, illetve csevegett a mellette ülővel, mintha nem is hallaná, nem is érzékelné a gyerekét. Egy szót sem szólt ahhoz a szegény babához, egyszer sem ölelte meg, nem simogatta meg, csak tartotta a kezében, ahogy hánykolódott a baba a sírástól. Már nem tudott mit tenni a busz, mivel nagyon sajnálta mindenki a babát, így egy jobbérzésű asszony hangosan mondta a mellette lévőnek, hogy "itt van ez a szegény baba és az anyjának egy szava sincs hozzá!" Persze erre sem reagált az "anya".
Most nem azért, hogy jobban tudnánk vagy törődjünk a magunk dolgával, de amikor azt kell látni, hogy egy szerencsétlen kisgyerek vergődik, kínlódik ilyen hosszú időn keresztül, és az anyja hozzá sem szól, akkor megszólalt mindenkiben a jóérzés. Speciel én sírással küszködtem, ahogy láttam annak a babának a sírástól eltorzult arcát és kétségbeesett nagy szemeit. Annyira elvettem volna az anyjától egy kicsit megnyugtatni!
Végül ott szálltak le, ahol én, így volt időm még figyelni. Az anya berakta a babakocsiba, jól bekötötte, és egyetlen szó nélkül kezdte tolni. A baba ugyanúgy sikítozott, sírt tovább, kaparta a babakocsi oldalát, forgott, amennyire tudott, sosem felejtem el, az anyja meg továbbra is úgy ment, mint egy kőszobor.
Ti láttatok már ilyet? Egyszerűen felfogni sem bírom!
Az anyuka nem volt kisebbségi, nem volt divatbaba sem, egy egyszerű, átlagos, fiatal anyuka, akiről semmi rosszat nem gondolnánk.
Még most is könnyezek, ahogy leírtam.
válasza:Semmit nem gondolok rola, biztosan oka volt, hogy nem vette fel a babat. Talan ejjel nappal visit, mert unatkozik, es igy probalja leszoktatni.. Ha a siras csak hiszti, akkor nem kell miatta ugrani, azzal csak elkenyeztetjuk a gyereket.
Persze ez egy ujszulottre vagy par honapos kisbabara NEM igaz.
válasza:Hát ez élőben én elhiszem, hogy ez nem jó látvány és sajnáltad a babát! Még ha hiszti is ilyen hosszú időn keresztül egyszer -kétszer meg kell próbálni a megnyugtatást, ráadásul én nem egy tömött buszon szoktatnám le a hisztiről, pontosan azért mert zavarhatja a többi utast! Ha az anyja már fogta akkor miért a hiszti? A gyerekek azért hisztiznek, hogy vegyék fel őket!! Ezek szerint valami baja csak volt a babának!
Háát lehet, hogy én sem bírtam volna ki, hogy (finoman) ne szóljak neki.
válasza: válasza: válasza: válasza::) Persze szálljon le a buszról, ez azért elég vicces.
És mint irta a kérdező a kezében volt a gyerek..
Sztem senkinek semmi köze hozzá, ki tudja miért viselkedett úgy ahogy az anyuka.
Azt meg azért senki ne várja már el hogy eleve fel se szálljak a buszra mert a gyerekem épp sir.
Nem kell vele foglalkozni, lehet ma-holnap mi leszünk hasonló helyzetben,mindenki foglalkozzon a saját gyerekével.
Ez a kérdés hasonló amit nemrég itt olvastam, hogy anyuka az utcán nem foglalkozott azzal hogy a gyereke sir séta közben..
válasza: válasza:Talán nem jól olvastátok a kérdezőt! Meg sem próbált semmit tenni az anyuka! Lehetek olyan helyzetbe, hogy üvölt a gyerekem és minden erőfeszítésem ellenére üvölteni fog és ez kellemetlen nekem, a
gyerekemnek és a többi utasnak! De én megpróbálom megnyugtatni és nem nézek faarcal vagy beszélgetek tovább! Mert nem otthon vagyok!Tényleg fél óra alatt nem lehet megsimogatni azt a gyereket, vagy hozzá szólni , hogy megnyugodjon? Ez olyan lehetetlen? Nem olyan mint aki azt írta hogy ment az anya a gyerekkel és a gyerek sírt! Az ennek az időnek a töredéke és nem egyhuzamban fél óra! Gondolom az a kérdező nem követte fél órát a sétáló anyukát!
Ha nem vennétek észre ez nem ítélkezés hanem egy kérdésre adott válasz! Itt mindenki leírja a véleményét!
Nekem ez a véleményem és én tartom magam hozzá! Mindennek megvan a maga ideje és helye!
Én figyelembe szoktam venni hol vagyok és hogy vagyok a kicsivel és igyekszünk nem zavarni másokat, van amikor sikerül és van amikor nem de mindenképp megpróbálok ellene tenni! Az otthon más! Ott nyugodtan lehetek következetes hiszen ezzel nem zavarok mást!
Én nem mondom, hogy szálljon le a buszról de próbálja meg lenyugtatni a gyereket mert mindenki számára az a legmegfelelőbb!!!
válasza:Én írtam, hogy szálljon le a buszról. Arra gondoltam, de ezek szerint ez nem volt világos, hogy ha azzal, hogy nem nyugtatja, pl a hisztiről akarja leszoktatni, akkor a terápiáját igyekezzen úgy folytatni, hogy az nem fél órán át okoz másnak kellemetlenséget vagy azzal, hogy zavarja, vagy azzal, hogy szívfacsaró hallgatni a babát.
Egyébként ha fél órán keresztül nem ér hozzá, valószínűleg hideg, mint a kő. Én nem bírnám ki, hogy fél órán át ne érjek a gyerekemhez még akkor sem, ha mosolyog és jól érzi magát!!!
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!