Hogyan reagáljátok le ha egy masik csufolja a gyereked?
Többször elöfordul hogy gyerekem játszani akar a másikkal, viccelődik, vagy mivel relative kicsi, neha szerencsetlenul kezdeményez. Pelda hogy neki áll lövöldözni karral mutatja ratatata es mosolyogva varja hogy a masik viszonozza es bujocskazzanak ebből es hasonlok, pl amikor oroszlant jatszik is es mondja is most egy oroszlan vagyok ááá, es várja a masikat hogy ő meg cica, kutyus, mit jatszunk.
Nos. Erre reakciok pl ovis tarstol öltözőben, bamba képu "fagyerek" néz ki a fejébol es rendszerint kigunyolják"bolond vagy", pedig en neha magyarázom, hogy csak jatszani akarna.
Szoval gyermekem vidam, játszana, kezdemenyez, es rendszerint azt kapja hogy a masik csak les es bamul es nem veszi a lapot. Szerencsere azt a szot nem is ertette hogy bolond vagy. De nekem mindez ugy faj.
hasonló a szituáció nálunk is.
Sokan le fognak pontozni, de hadd tegyék, leírom a véleményem, tapasztalatom.
Sokszor csak arról van szó, hogy a másik kisgyereknek nem éppen ezekre a játékokra áll rá az agya, mert többnyire korszakaik vannak, állatos, lovagos, színezős, stb. Vagy éhes, fáradt, nem arra figyel, nem kelt benne érdeklődést maga a másik gyermek. Ezt el kell fogadni, van ilyen. Ahogy introvertáltabb, vagy szorongóbb személyiségű gyerekek is vannak, akiknek több idő kell, míg oldódnak.
És van egy másik ok is: a szárnyaló fantázia és a kezdeményezésre való gyors, értő reakció ugyanis az intelligencia mércéje is valahol. Van, amikor a bamba arcocska és gúnyos megjegyzések mögött semmi bonyolult ok nincs, csak az azonos értelmi szint hiánya. Bocsánat.
Ezt persze fáj látni bármelyik esetben, én is átéltem és átélem sokszor a mai napig. De igazából dolgod csak akkor van a helyzettel, ha a gyereked megkérdezi, hogy a másik miért nem fogadja a közeledését. akkor pedig nem egyszerű válaszolni, én régebben próbáltam eufemizálni a dolgot, és olyasmit mondtam, hogy biztos most máshoz lenne kedve, stb., de rájöttem, hogy jobb, ha visszakérdezek, szerinte miért nem. Általában nagyon jól érzik-értik a szívük mélyén a gyerekek a társaik reakcióit, és hiba, ha mi magyarázzuk meg vag yéppen magyarázzuk félre őket helyettük.
És mindez sajnos vagy nem sajnos már az ő problémája, neki kell megbirkóznia vele, átélni, magában helyre tenni, hogy vannak ilyen gyerekek is. Az élet első leckéi ezek.
Én rászóltam volna a gyerekemre, hogy senkit sem szabad bolondnak nevezni azért, mert máshogy viselkedik.
A gyereked viszont már tud beszélni szép kerek mondatokban. Tanítsd meg rá, hogy "gyere, játszunk oroszlánosat" , "én vagyok az oroszlán, váá"
Nem minden gyerek tud azonusulni a másik játékával. Legnagyobb fiam is csak állt és nézett volna, ha társa elkezd szembe vele tratatázni. Bár ha beszólt volna , hogy bolond vagy lehet nyakon vágtam volna az enyémet, de mondjuk jól nevelt, nem szól be, de nem is játszik ilyen játékot
Középső fiam már lehet bekapcsolódott volna, de lehet gyors elzavarta volna az oroszlánt egy hangosabb üvöltéssel, ő egy nyíltabb aktívabb ygerek.
Nem várható el a gyerekektől, hogy azonnal vegyék a lapot és azonnal csatlakozzanak. Inkább az a jellemnzőbb, hogy hívja a másikat autózni, állatosat fegyvereset játszani.
Őszintén megmondom engem is zavart néha, mikor az öltözőben siettünk volna és nekiállt ingerelni a gyerekemet és várta a reakciót. Lehet az én arckifejezésem sem volt kedves, főleg ha láttam, hogy ott van az anyja és hagyja. Bocsi.
De ne fájjon, még az a jó, hogy ezt látod csak, nem azt ami az oviban zajlik. Gyerekek szomorúak, sírnak aztán meg a legjobb pajtik. Gyerekek. Ők nem lelkiznek sokáig iyleneken, mint mi szülők :)
De egyébként ha csúfolnák a gyerekem a fülem hallatára, én megkérdezném, neked hogy esne ha Ödönke ezt mondaná rád? Ez nem sértő, anyja is venné a lapot talán.
az, hogy a te gyereked lelövi a másikat, vagy közli, hogy oroszlán és üvölt egyet... hát, hogy szépen mondjam, nem felhívás keringőre... vagyis ebből a másik nem tudja meg, hogy a tied játszani akar vele, max csak furcsán néz (ahogy tette is), hogy ezmegmitcsináljólvan?
ennek ellenére, ha az én fiam csúfolna valakit, rászólnék.
de: a "bolond vagy" nem csúfolás. simán még én is mondom a fiamnak, amikor pólóba behúzott kezekkel rámugrik azzal, hogy ő most egy t-rex.
Fiam ugyan ez, ő külön odamegy gyerekekhez az oviban, hogy köszönjön nekik mire ők csak bambán néznek rá és nem értik, hogy mi a baja... én erre csak annyit mondok: Hagyd kisfiam, ő ezek szerint nem tud köszönni.
Vagy amiket te is mondasz, kezdeményezne egy játékot de a többiek nem vevők rá és úgy néznek rá mintha bolond lenne. Én ilyenkor mindig azt mondom, hogy hagyja őket és keressen olyat akivel lehet játszani. Egyszer egy kislány öltözött mellettünk (h.lye fap.na az anyuka is) és a fiam beszélgetést kezdeményezett vele de a kislány még csak rá sem nézett, kérdezte tőle a fiam, hogy miért nem válaszolsz (nevén nevezte a kislányt tehát biztos hallotta hogy szólnak hozzá) mire én erre is azt feleltem, hogy biztos nem tud beszélni... Tudom, hogy a fiam nem átlagos gyerek, végtelenül barátságos, közvetlen és sok kisgyerek ezt nem tudja hova rakni...
#6 - te a másik kisgyerek füle hallatára ilyeneket mondasz ( nem tud beszélni stb...). Lehet a fiad is így "beszól" és azért nem foglalkoznak vele.
Amúgy az én lányom is közvetlen és ha a másik fél passzív, akkor annyit mondok, hogy most biztos nincs kedve beszélgetni \játszani stb.
Fú utolsó, milyen ellenszenvesen rosszindaltú vagy, még ha a gyerekednek akarsz is jót.
Nem kellene azt nevelned a gyerekbe, hogyha a másik nem úgy reagál, mint ahogy szeretné, az egyből idióta(nem tud köszönni/nem tud beszélni/nem tud játszani).
Pont ezért érte a kérdező gyerekét is sérelem, mert a másik gyerek idiótának gondolta azt, aki máshogy közelített hozzá.
Egyszerűen a te gyereked más, mint a másik. Ettől se nem jobb, se nem rosszabb.
Egyébként, ha odajön hozzám valami felnőtt, én is feltételezem, hogy nem azért szólított meg, hogy "csak" köszönjön. A kisfiad nyithatna így is: szia xy, játszhatok? Máris egész más.
Arról nem is beszélve, hogy a szokásoktól eltérő viselkedést mindenhol kinézik. Nem szoktunk egyesével köszönni, ha 30an vannak egy teremben, különben az egész nap köszönéssel menne el.
Jól beleneveled a lenézést a gyerekedbe, pláne úgy, hogy ő az, aki nincs tisztában a szabályokkal.
Ha az én gyerekem tudna beszélni, de nem akarna, egy idegen anyuka meg azt mondaná, biztos nem tud, én simán megmondanám, "semmi baj kicsim, ha nem akarsz beszélgetni, mindenkinek csak azzal kell szóbaállnia, aki szimpatikus a számára, látod, én sem szólok a kisgyerek anyukájához."
6-os vagyok. Lehet rosszul csinálom, nem vagyok én sem tökéletes, de amikor egy kisgyereknek nem tanítják meg, hogy ha kérdeznek válaszolj, ha köszönnek köszönj vissza akkor arról nem én tehetek.
Egyébként a mindenkinek külön köszön alatt nem azt értettem, hogy mint a 40 ovisnak külön köszön hanem pl azoknak akiket kedvel (mondjuk 5-6 kisgyerek, ebből 3 furán néz mintha legalább idegen nyelven beszélnének hozzá). Amiket itt leírtam nem félénk kisgyerekekről van szó, tehát nem az volt, hogy én bunkó anyuka csesztetem a félénk icipici kisgyereket... Biztos minden oldalról másképp látjuk mi anyukák. Az biztos, ha az én gyerekem nem köszönne vissza a pajtásának vagy nem akarná meghallani, hogy beszélnek hozzá-kérdeznek tőle, a sajátomat is elkapnám és mondanám neki, hogy ez illetlen, és így nem viselkedünk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!