Segíts légyszi,2,5 éves fiammal nem bírok már, mit tegyek? Mindennap egy rémálom, kiborultam.
Szóval több mint 3 hónapja eszméletlen hisztis,egész napunk üvöltésből áll.Nem beszél és sokmindent úgy csinál mintha nem értene.Van egy féléves kistesója de őt nem bántja, illetve nagyon nyugis baba,szóval szinte alig foglalkozom vele,egész napom a nagyobbé,megállás nélkül szórakoztatnom kell, mert kitör a hiszti ha nem teszem.
Mivel nem beszél csak olyan 20-30 szót ezek is állatok,tárgyak stb.nevei, ezért nem bírok vele beszélni se.3 hónapja minden egyes bevásárlásnál végigüvölti az egészet,dehát vásárolnom MUSZÁJ!! Mindennap sírok mostmár emiatt,egyszerüen nem értem,mit rontottam el.
Az apja is egyre több külön programot csinál (elmegy edzeni,futni plusz munkát vállal stb.) hogy ne kelljen hallgatnia az állandó üvöltést.És én megértem, de nem tudom MI a fenét kéne csinálnom.
Olvastam már rengeteget a hiszti kezeléséről.Próbáltam alkalmazni a szobába elvonulást és ha lenyugszik kijöhet módszert, illetve a bolti hisztinél is ha rákezd, megfogom és kiviszem. De NEM érti hogy mi az összefüggés hiába szajkózom neki, és a vásárlásnál is csak örül neki hogy kijöttünk.
Már arra is gondoltam hogy hiperaktív lehet,mert a nap nagyrészén ágyra székre kanapéra radiátorra!! mászik fel, és ugrál le róla, rám is felmászik, majd ledobja magát,illetve dobol,kopogtat,dobálódzik és csapkod.Mindegy,csak hangos legyen.
Voltunk gyerekorvosnál,gyógypedagógusnál,logopédián.Nem süket,nem fogyatékos.
Mindenki azt mondja,hogy hát ilyen korban ilyenek a gyerekek.De én ezt már nem bírom ép ésszel.:(
Ugyanakkor sajnálom szegényt mert biztos valamit elszúrtam és ő csak jelez vmit de nem értem mit, egy csődtömegnek érzem magam, pedig mindig azt hittem hogy jó anya leszek :(((
Jaj és még hozzátenném, hogy 18 hónapos koráig egy angyal volt, el lehetett terelni a figyelmét a rosszalkodásról,nyugodt, csöndes baba volt, csak akkor sírt ha tényleg nagy baj volt.
Szerintem otthon szólj rá, hogy maradjon csöndben, aztán ne is foglalkozz vele amíg ordít. Csinálj úgy, mintha ott sem lenne. Esetleg adj a kezébe papírt, ceruzákat, hogy rajzoljon.
A boltban pedig szólj rá erőteljesen, és mérgesen, de ne kiabálj.
- Ezt most fejezd be. Ilyet nem lehet csinálni. Nem lehet mások előtt hisztériázni.
Határozottan és keményen kell bánni vele.
Szerintem túl engedékeny lehetsz és most elkanászodott.
Mindent megcsinálhat, mert nem fél tőled :)
Valahogy úgy kéne csinálni, hogyha nem kiabál, és rendes, akkor megsimogatod, szeretgeted, puszilgatod, de amint elkezdi a hisztit, akkor nem foglalkozni vele.
Jobb ötletem most nincs.
Úgy értem hogy mióta volt ez a vizes jelenet (mikor arcoon loccsintottuk) (nemcsak én , az apja is ott volt) azóta ha ott állok a csapnál nem mer odajönni és riadtan néz. Na én ezt félelemnek veszem. és ezt utálom, nem vagyok egy vadállat, sose meg se legyintettem, tőlem ne rettegjen a gyerek.:(
A gond az hogy ezt próbálom 3 hónapja hogy nem szólok hozzá addig nem veszek tudomást róla, de akkor olyanokat kezd el csinálni amit tuti nem hagyok neki pl. kirántja az összes fiókot, rugdosni, csapkodni kezdi a tiszta falat amit tudja hogy nem lehet, és veszélyes dolgokat művel.
És emiatt MUSZÁJ hogy odamenjek hozzá és megakadályozzam, folyamatosan kikényszeríti hogy vele foglalkozzak :(
Most éppen a szobájában van mert ismét üvöltözött.
Ha a kemény szigor nem működik, miért nem próbálkozol egy kis gyengédséggel, szeretettel?
Ha ő azt látja rajtad, hogy ideges vagy, kiabálsz vele, nyakon öntöd és ráadásul még NEM IS ÉRTI, hogy mindezt miért, ő is ugyanilyen frusztrált lesz! Nem tudja pontosan, hogy mi rosszat tett, de a te stresszed rá is átragad. Tulajdonképpen tanácstalanságában és félelmében lesz (még) hisztisebb.
Szerintem egyébként a kistesónak is lehet köze mindehhez, még akkor is, ha nem rögtön az ő születése után kezdődött el. Elképzelhető, hogy csak egy idő után kezdte el őt zavarni a jelenléte és mivel a hiszti jó eszköznek mutatkozik arra, hogy csak rá figyelj, ezért csinálja ennyire. De nagyon úgy tűnik, hogy a rendre intés és a nem figyelek rád-módszer nála nem működik - mással kellene próbálkoznod. Akármit is csinál, legyél vele türelmes és amennyire csak lehet, kedves, higgadt. Ne legyél vele elnéző és amit eddig sem szabadott, azt ezután se szabadjon, maradj következetes! De ne kiabálj vele és ne zárd el a közeledből - lehet, hogy pont azért hisztizik, mert valamiért úgy érzi, háttérbe szorult a kicsi mellett (nem gyakorlatilag, hanem érzelmileg!!!). És akkor is, ha úgy látod, nem érti meg, mondogasd neki gyakran, hogy őt is szereted és a kistesót is és mindkettőtökkel foglalkoznod kell stb. Ami még sokat segíthet: heti 1-2 közös program, ahol csak a nagyobbal foglalkozol (ilyenkor kérj meg valakit, hogy vigyázzon a kicsire). Azt csináljátok, amihez neki van kedve és te is aktívan vegyél részt a játékban. Bármit is teszel, mindenképp érezze is(!), hogy szereted, hogy figyelsz rá, hogy számíthat rád.
Tudom, hogy nehéz ilyenkor, az én 26 hós lányom is elég jól rákezdett az elmúlt hetekben, pedig még egyke. :) De akármennyire is nehéz, próbálj nyugodt maradni és türelmes lenni, akkor is, ha legszívesebben sírnál egyet. Gondolj arra, hogy a gyereked a te tükörképed lesz: ha te nyugodt tudsz maradni, előbb-utóbb ő is azzá válik. (Csak ne akarj már holnap változást.) Hála istennek, ez az időszak sem fog örökké tartani!
Remélem, tudtam segíteni. :)
csak nyugiiiiiii:-) ez egy ilyen korszaka,hamarosan túl lesz rajta:-)
Mindig próbáld beleélni magad az Ő kis Lelkivilágába s úgy biztos másként fogod megélni ezt a helyzetet:-)
egy 2 éves Kisfiú Anyukája:-)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!