Mit rontottam el?

23 hónapos gyerekem ledobja a földre magát és torkaszakadtából elkezd ordítani de egy csepp könny nem jön a szemén, és képes így üvölteni akár fél órán át.

Ez általában akkor van mikor valami olyasmi van a kezembe amit nem adhatok oda neki mert törékeny vagy elektronikus cucc, és mikor már fordulok el vele hogy tegyem biztonságos elérhetetlen helyre számára akkor egyből dobja le a földre magát , szinte már nekem fáj mert akkorákat esik.

Hason ordít minden alkalommal.

Kb 15-16 hónapos volt mikor ezt csinálta de pár hét alatt lecsengett a dolog valahogy át tért más szokásra, és hamar aránylag 1-2 perc alatt felpattant és ment mintha nem is történt volna semmi.

Pár hete megont csinálja és egyre hosszabb ideig.

Annyira idegesít hogy kb 2 perces ordítás után , felkapom a földről és beteszem az ágyba betakarom cumit a szájba és , rá 1-2 percre el is hallgat.

Van mikor nem teszem be az ágyba, csak otthagyom hagy sírjon, tudom kegyetlen, de hiába beszélek hozzá hiába hangosabb mint én és nem hallja.

Mi anyósommal élünk egy házba, és nem akarom ráfogni hogy miatta lett ilyen kényes de , mindig ha nála van és visszahozza egyszerűen nem birok utána a gyerekkel mert állandóan odít és állandóan menne vissza a mamához, még akkor is ha a mamája már nem bír vele foglalkozni mert nincs ereje.

Anyósom sok mindent megenged neki, tényleg minden figyelmét megkapja amikor vele van, játszik vele, nevetteti , valószínűleg ezért van hogy neki nem fogad szót ha komoly dolgokról van szó hogy mit szabad mit nem nem, nekem igen de nálam is csinálja már a cirkuszt.

Komolyan nem értem mit rontok el hogy ilyen hisztis lett a gyerekem, tudom dackorszak, és fajta mert állítólag én is hisztis voltam kiskoromban de lehet hogy csak rosszul nevelem.

Adjatok tanácsot mit tehetnék hogy normális gyerek váljék belőle?