Mit rontottam el, hogyan hozzam helyre?
Kisfiam most két éves és három hónapos. Az a problémám, hogy soha semmiben nem fogad szót. Pl. ha tisztába akarom tenni, átöltöztetni, felöltöztetni indulás előtt, akkor állandóan ordít, hisztizik és elszalad. Nem tudom normálisan etetni, mert csak teát, kekszet, csokit, vajat kérne, alig akar bármit is megenni, akkor is be kell kapcsolni a mesét....Nem lehet megszeretgetni, nem lehet hozzábújni, elaltatni....
Biztosan bennem van a hiba, mert másoktól ezt ilyen szinten nem hallom. Valahol elcsúszott a harmónia közöttünk, pedig imádom, de igazából egyre kevésbé bírom, hogy egyszerűen semmit nem tudok Vele csinálni. Ha elmegyünk motorozni, abból is mindig hiszti van, mert nem tudom Vele elfogadtatni,hogy a zebrán fogja a kezem, mert körforgalom és veszélyes, vagy a buszon nem tudom kivenni a babakocsiból, mert tömeg van...
Kíméletes válaszokat kérek, hisz tudom, hogy valahol én hibáztam :-))
Szerintem nem te hibáztál, hanem kezdődik a dackorszak...
felejtsd el azt, hogy zenét raksz be neki stb. ha eszi ami az ebéd eszi ha nem akkor éhes marad, ne adj neki nassolni valót. Ha éhes lesz vacsorára majd eszik rendesen. Ha akkor sem akkor majd reggel. Legyél következetes. Ha nem akarja fogni a kezed akkor azonnal indultok vissza haza és aznap nincs séta. Valahogy ki kellene bírnod, hogy ne sajnáld meg. Ha az emberek miatt aggódsz, ne tedd, értelmes ember látja, hogy dackorszakos, ő is ilyen volt az ő gyereke is, sőt még a szülei is ebben a korban.
Nem rontottál el semmit, csak dackorszakba lépett, és ez egyes gyerekeknél nagyon húzós időszak tud lenni. Szerintem a legfontosabb, hogy ne ess kétségbe az ilyen helyzetektől, egyrészt mert nem tehetsz róla, másrészt ha bizonytalan vagy, ideges leszel, esetleg kiborulsz azt azonnal megérzi a gyerek, és sokkal hevesebben fog hisztizni. Fogadd el, hogy ez van, most ilyen időszakot éltek, és következetesen, higgadtan reagáld le a felmerülő helyzeteket. Fogd fel kihívásként, na ezt most hogy oldjam meg okosan? Néha bravúros leszel benne, néha csapnivaló, de hát emberek vagyunk. Arra mindig figyelj, hogy a gyerek érezze hogy nagyon szereted, akkor is ha rosszul viselkedik. Hasznos olvasmányok a témában:
Anna Faber: Beszélj úgy hogy érdekelje..., és Gary Chapman: gyerekekre hangolva.
Nagyon szépen köszönöm a válaszokat :-))) A két könyvet el fogom olvasni, feltétlenül!!! megkönnyebbültem, mert különben egy édes-aranyos és nagyon okos kisfiam van :-) Sokszor bújik is hozzám, főleg, amikor pl. bölcsi után megyek érte, vagy esténként, mielőtt elalszik.
A dackorszakot pedig elfogadom, kihívás és boldog kihívás :-)
Minden jót Nektek!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!