1éves a kisfiam. Rettegek attól, ha rajtam kívül más viszi sétálni, vagy ha más vigyáz rá. Szerintetek ez normális?

Ezek szerint: Az anya az aki majomszeretettel,kapaszkodik a gyerekébe,képtelen elszakadni tőle,ragaszkodik hozzá,senki sem fontos csak a gyerek, a 365nap 24 órájában vele van vagy vele akar lenni,képtelen elfogadni,hogy a gyereke egy külön személyiség,aki egyszer felnő és saját családot alapít,folyton bőg a gyerek bárhova megy,a gyerekkel alszik,a mellét akár 5 percenként a gyerek szájába teszi,ugrik azonnal minden nyekkenésre,mindenben korlátozza a gyereket mert különben Ő kimaradna az élete egy részéből értsd ezt pl: a kamaszkorra,vagy a gyerekkorra amikor nem alhat a gyerek a barátnőjénél hát ha ez jelenti,hogy valaki anya akkor én csak szülők vagyok és leszek...

A probléma ott kezdődik, hogy a szövegértésetek nulla! Ez egy gyönyörű idézet. Arról szól, hogy más szülőnek tekint téged, mert arról beszélsz milyen büszke vagy a gyered eredményeire, sikereire. Csak te agad tudod belül, hogy anya vagy mert aggódsz, mert félsz. Ha valki nem aggódik, nem félti a gyerekét az baj. Ez nem azt jelenti hogy csüngsz a gyereken. Mikor először engedtem el 3 napra a gyerekem, mosolyogtam, körbe pusziltam, mondtam neki, hogy jó lesz. Nagyon boldog volt. Mikor elmentek zokogtam! Féltem hogy mi lesz. Mikor haza jött megint mosolyogtam és vártam a beszámolót. Ez a szeretet. Ha valki ezt nem érzi az nem magának és a férjének szült, hanem hogy a gyerek dolog is ki legyen pipálva. Persze ezt a szuper harci emanci panci manci mamik olyan ügyesen ki tudják forgatni, hogy ahhoz tehetség kell. A beteges nem itt kezdődik. Ha nem mehet ki az ajtón a gyerk, magántanuló, hogy ne sérüljön a korabeliek miatt, ha nem mehet kirándulni, na az már beteges! De ez még nem az a kategória.

A baj, hogy a baj a kérdező eseténél már elkezdődik. És nagyon gyorsan egy olyan ördögi körben találja majd magát, ahonnan elég nehezen fog kimászni.

Nos ha az a szeretet,hogy az ember bőg ha a gyerek elmegy pár napra akkor el vagy tévedve.Sose sírtam a gyerekem után pedig nagyon szeretem.Semmi nem lett kiforgatva nagyokoskám,a "gyönyörű" idézetre válaszoltam,semmi baja szövegértelmezésemmel.De nem normális ha valaki retteg ha más van a gyerekével,és ez csak a kezdet.

Nem vitatkozok. Mindenki maga tudja. mit érez. Mindenkinek magánügy, hogy neveli a gyerekét. Ez úgy is örök vitatéma. A gyereknevelés kényes kérdés. Mivel nincs két egyforma ember, két egyforma gyerek, két egyforma anya. Mindenki csinálja legjobb tudása szerint. Ezzel zárjuk le a dolgot.

A majom szeretet pontosan ez. A nap minden perce róla szól. Ez nem jó, és nem egészséges dolog. Meg kell tanulni elengedni a gyereket.