Tegeződés vagy magázódás? A ti környezetetekben ez hogyan működik?

Kedves Kérdező!

Nem igazán tudom hova tenni utolsó kommented felhangját. Megkérdezted, kinél hogy működik a tegeződés, magázódás. leírtuk neked, beszélgettünk róla. De mi értelme volt mindennek, ha nem fogadod el, hogy másként is gondolkodnak emberek?

Senki nem mondta, hogy neveld Te is tegeződésre a gyerekedet, és azt sem, hogy rosszul csinálod. Csak hát nem pusztán neked vannak tapasztalataid, hanem másoknak is, köztük nekem. És én például azt láttam, hogy egy pedagógusnak nem az a legnagyobb fegyvere, hogy nem engedi magát tegezni. A gyerekeim tanítónője (mindhárom nagyé, mert a két kisebb egy osztályba jár, előtte meg a nagyot tanította) 50 fölötti hölgy. És attól függetlenül, hogy tegezték, és soha nem kiabált velük, mindig fegyelem volt az osztályában. Mert voltak eszközei.

Miért gondolod, hogy ennyire fontos ez az egész? Egy gyerek tiszteletre nevelése nem itt kezdődik. A tiéd még kicsi, nem tudhatod, milyen kamasz lesz. Nálam 3 már bizonyított, és ha beszélgetnél velük, nem jönnél rá, hogy jó darabig tegezték a felnőtteket. Sőt lehet, hogy meglepődnél azon, hogy tisztelettel tudnak tegeződve beszélni az osztálytársak szüleivel is. Tényleg nem ezen múlik, hogy egy gyerek tojik a felnőttre, vagy sem, hogy hogyan viselkedik vele.

Írtál a nénizésről, bácsizásról is. Ez is egyszerű képlet. Ha szerinted úgy helyes, neked úgy kényelmes, nyugodtan néniztesd magad. De miért kell fennakadnod azon, ha másnak ez kényelmetlen, visszatetsző? Írtam már neked, hogy 40 éves vagyok. Ehhez rakj hozzá egy chopper motort, bőrruhát, 5 saját gyereket, számolatlan vendégsrácot, és néhány támogatott lurkót, nyüzsgést, életszeretet. Egyszerűen nem áll rá senki szája, hogy a gyerekével néninek szólíttasson. Tudod, nem vagyunk egyformák!

Én is érdekesen lennék néni a magam 25 évével, ráadásul a mai napig gimnazistának néznek :D Múlt héten még mentem vizsgázni az egyetemre, csini ruhában, ahogy kell, bementem egy boltba előtte venni egy csokit, erre megkérdezték, hogy miből fogok most érettségizni. Ezek után vicces lenne, ha elvárnám, hogy a 4 éves fiam ovistársai néninek szólítsanak :) Ettől még nem beszélnek velem tiszteletlenül, nem mondják, hogy csá meg hé, meg hasonlók.

Az persze megint más, amikor mondjuk megyek az utcán, és egy kisgyerek, akit nem ismerek, rám nézve megkérdezi az anyukáját, hogy "mit visz az a néni" vagy "hova megy be az a néni", mert nyilván nem azt fogja mondani, hogy az a nő vagy az a lány, vagy akármi, a nevemet meg nem tudja. Ilyen formában nem is furcsa. De ha egy gyerek Petra néninek szólítana, az nem is tudom... á, el sem tudom képzelni, hogy így szólítson valaki.

Rendben, hogy kamaszokról beszélsz, de az ovis, kisiskolás tegezésre vezeted vissza. Én erre írtam neked, hogy semmi köze hozzá. Most ez a szokás, lazább, kényelmesebb. Amúgy az enyémek is használták a tegezés mellett a néni szót.

Ha te azt várod el a gyerekedtől, hogy ne nevezze keresztnevén a barátaidat, akkor neveld úgy. Remélem a barátaid szeretnek nénik, bácsik lenni. De ne állítsd be úgy ezt az egészet, hogy ha nem így van, akkor ilyen, meg olyan kamasz lesz belőle, mert ez viszont nem fedi a valóságot.

Ismerek én olyan magázódós kiskamaszt, hogy az Isten mentsen meg tőle.

Azt is megértem, hogy Te pedagógus vagy, így a másik oldalról is látod a gyerekeket. Én viszont anya vagyok, aki "hivatalból" sokat találkozom pedagógusokkal, és eddig csak megerősítettek abban, hogy nincs ezzel a tegeződéssel semmi baj.

Most vagy nem olvasol figyelmesen, vagy ferdítesz: a 29-es magázásról írt, nem a bácsizásról.

Először is a gyerekek nem szoktak magázni, elég bunkóság is lenne, ha mondjuk azt mondanák: Éva néni, adok magának egy virágot!

A gyerekek az én időmben tetszikezni szoktak, ami egy nagyon bonyolult dolog, és igenis keveset hallani manapság, és időbe telik megtanulni.

A nénizés, bácsizás az meg megint egy másik kérdés, én így tanítom a lányomnak, hogy "idegeneket" nénizzen, bácsizzon, de közeli hozzátartozókat, közeli barátokat a keresztnevükön szólít. Én így látom jónak, szerintem ez egy egészséges egyensúly a pongyolaság, nemtörődömség meg a túlzot vaskalaposság, régimódiság között.

És hozzáteszem ismét, egy hároméves nem fog neked különbséget tenni aközött, aki 25, meg aközött, aki 40 éves. Ahogy megszokta, úgy szólítja az adott felnőttet.

Amúgy meg az a véleményem, ha én megkérem a barátnőm kislányát, hogy szólítson Áginak, hadd legyen már a szívem joga. Közel állunk egymáshoz, a lányaink barátnők, meg egyáltalán, ez mindenkinek a magánügye. Jobb is, mint az Öcsi bácsi meg a Baba néni.

28-as vagyok!

"Amúgy az én SAJÁT tapasztalatomat ne cáfolja már meg senki se! Nem hinném, h ismerjük egymást. Alsósokról van itt szó."

Na, még szerencse, hogy ezt most hallom először, mármint hogy alsósokról van szó! Teljesen minegy a véleményem akkor sem változik. Az iskolában alsóban kezdik tanítani a magázódást/tetszikelést.

Egy szóval nem említettél iskolás korú gyerekeket. A kérdésedben és a kommentedben sem volt szó iskolás korú gyerekekről, nem is értem hogy jön ez most ez ide. Továbbra is úgy gondolom, hogy nem ezen múlik. Én gyerekkoromban tegeztem anyukámék barátait, de hozzá tettem hogy néni, tehát szia Gyöngyi néni, szia Pista bácsi, szerintem ezzel nincs is gond. Én nem követelem meg a gyerekeimtől, hogy a barátainkat szomszédainkat ,akikkel egymás szájában élünk, nénizze, sőt rá is szoktunk szólni a gyerekekre, ha eszükbe jutna nénizni.

"h én a szüleim barátait soha se szólítottam csak a keresztnevükön, pedig ők se voltak idősebbek akkoriban, mint most mi. Miért változott ez mára meg?"

A világ változik, 50 évvel ezelőtt meg csak úgy lehetett köszönni hogy "kez'it csókolom uram/hölgyem", na ehhez képest is változás volt a csak csókolom.