Bevásárlás közben kiflit adni a gyereknek a bevásárlókocsiban - szerintetek?

Csak az elejét olvastam el a válaszoknak, jó vegyes.

Én emlékszem, kaptam a boltban kiflit, szinte mindig, mert hihetetlen izgága voltam, nem nyugodtam, amíg nem csinálhattam valamit. Akkor legalább nyugi volt.

Anyám szuper anyuka volt ettől még, én meg nem lettem elkényeztetve. Mikor érett lettem rá, már nem kellett kifli.

Én csak úgy nem adnám oda a fiamnak, de ha olyan rosszcsont lesz, mint én, kénytelen leszek. Nem ezen fog múlni a "minek mikor hol van a helye" - téma az agyában.

A sarki fűszeresnél meg szoktuk kérdezni az eladót,hogy szabad-e letörni a kifliből.

Bevásárlóközpontban azt hiszem végszükség esetén a biztonsági őrtől kérnék engedélyt...ha elfelejtettem vinni valamiféle elterelő segédeszközt.

Szia kérdező! :)

Mi szoktunk adni kiflit, és csak azt. Ez a boltos kaja, semmi mást soha nem is követel a fiam, már 4 éves. Tudja, hogy nem fizettük ki még, a kasszánál ő maga szól, hogy evett kiflit, mert elmondtuk neki, hogy ez fontos. Mi játékot elvből nem viszünk be, mert egy csomó kedvenc játéka kapható az üzletben is, ezen kívül leejti, összepiszkolja, stb. Gyümölcsöt, innivalót, csokit sosem adtam és nem is tartom jónak. A gyümölcs piszkos, a csoki pedig be van csomagolva. Semmit nem bontunk kis a boltban, szerintem ez így normális. Soha nem néztek ránk ferdén, senki nem szólt meg érte, hogy elnyammog a fiam egy fél kiflit bevásárlás közben. És nagyon sokan csinálják ugyanezt, ami arra enged következtetni, hogy ez egy elfogadott, gyakori dolog.

:) 4 hónapja írok ide, eddig egész jó az arányom, most majd jól lepontoz, aki nem ért egyet. De szeretnék előre szólni: a pontot nem arra adod, hogy mennyire szimpatikus egy válaszadó véleménye, hanem arra, hogy a kérdésre ez egy hasznos válasz volt-e. A százalékos arányunk az oldalon nem a belevalósági indexünk, nem is azt mutatja, mennyire vagyunk jó emberek. Tehát ha valaki lepontoz a sárga földig, mert nem tetszik neki, amit írok, tegye csak nyugodt lelkiismerettel, saját maga butaságát ismeri el ezzel, mert a válaszom hasznos.

A kisfiam 18 hónapos.

Nem adok neki enni vásárlás közben, én sem eszem.

Nekem ez nem fér bele, ennyi.

Volt úgy, hogy a fiam játszani akart a zsemlével, nem adtam neki oda (többször volt, hogy a bevásárlókocsiban ülve hátranyúlt, elvette zacskóstul a szemlét, és összeharapdálta) elkezdett hisztizni,és a boltosnéni jött oda, hogy adjak már egy zsemlét a gyereknek.

Nem adtam, mert nem hülyéskedünk a kajával.

Nem tudom,nekem ez a "vásárlás közben nyammog a gyerek" dolog sosem tetszett.