Milyen vicces mondatai, beszólásai, megjegyzései vannak/voltak kicsi gyerekeiteknek? Olyanokra gondolok, amelyeket az ember felír egy naplóba, vagy mélyen elraktározza magában és ha eszébe jut, sírva nevet tőle.
Fuss, fuss vagyok... a másik kedvencünk: A kislányom kapott egy malacperselyt, biciklire gyűjt tavaszra. HA jönnek a nagyszülők, mindig megemlíti, hogy mennyire szeretné a bicajt. Kezdtem már kicsit kellemetlenül érezni emiatt magamat, hogy gyakorlatilag kéreget, ezért beszéltem vele, hogy ezt nem szabad.
Néhány napja apa főnöke ugrott be hozzánk, amikor a kicsi hozza a perselyt. Falfehéren rászólok, hogy menjen a szobájába...erre megszólal: "Bácsi, bácsi, a malacka ..éhes"
Így is lehet fizetésemelést kérni.:)))
Tesóm mondta 2,5 éves kisfiamnak, hogy mivel már régen elmúlt 2 éves, ezért neki azt kell mondani, hogy "kettőésfél" éves. Szépen mondta is. pár nap múlva a boltban kérdezik tőle, hogy hány éves, erre büszkén rávágja: "ésfélkettő". Végül is megvolt minden, csak a sorrend nem stimmelt.
-Mi lesz a szalonnából?
-Töpörtyű.
-És mi lesz a cocából?
-Csirkecomb.
Könnyesre nevettem magam...... :D Eszméletlenek a gyerekek beszólásai :D
Nekem ugyan gyerek híján nincs ilyen sztorim, hiszen 19 vagyok csak, és épp főiskolára járok, azért elmesélnék valamit, ami velem történt meg anno :D
Amikor még csak 6 éves voltam, a fejembe vettem, hogy én 9 vagyok... és akárhányszor megkérdezték anyukámat, ő azt mondta ugye, hogy hat éves vagyok, én meg kiakadtam, oldalba böktem/rúgtam és azt mondtam :
MONDTAM, HOGY KILENC!!!!!!!!!!
jót derült rajtam mindenki... :D
Aztán olyan is volt, amikor egyszer öltöztetett anyu hazamenetel előtt az ovi öltözőjében, megkérdeztem :
Én: Anya, te hány kiló vagy?
Anyu: 76.
Én: Nem azt kérdeztem hány éves vagy!!!! Hanem hogy hány kiló!!!!!!
Az összes szülő az öltözőben dőlt a röhögéstől... :D
Kisfiam mondta nemrég, hogy építsünk bunkót! Bunkert szeretett volna építeni.
Anya, ez nem kéményeles. Nem volt neki kényelmes.
Kezdettől fogva írom kisfiam aranyköpéseit. Pár ilyen jellegű kérdés már volt, úgyhogy bemásolom ide is, amiket eddig írtam:
14,5 hónapos korában egy délután megbeszéltük apával, hogy kimegyünk havat lapátolni. Bocikám hozza a cipőjét, mondja: Mennü, mennü (menjünk). Majd készülődünk, öltözködünk, de minduntalan az apja háta mögé akart állni, és onnan vigyorgott fel rá. Párom kérdezi, közben nekem hátat fordít: Mondd már meg légyszi, mi van rajtam hátul, amit ennyire meg akar nézni? Már épp mondtam volna, hogy semmi, mikor kisfiam "megszólalt": PICA!
Na azt a röhögést... :)
15 hónapos korában nagymamáéknál voltunk, ahol új fűtés rendszer van beépítve, ami kicsit érdekes szagokat árasztott az elején. Éppen erős záptojás szagot éreztem, amikor is megkérdeztem: Ki pukkantott? Erre kisfiam, ahogy elvonult előttem, kapásból rávágta: TE! :)
Szintén 15 hónapos korában egyik nap a mániája volt, hogy a 100 db-os építőkocka szettet kiszórja, majd a parkettán csuszatolja össze-vissza. Apukája megunta a dolgot, és mondta: Na most elég volt, búcsúzz el tőle! Közben összeszedte a kockákat, belerakta a dobozába, és feltette a szekrény tetejére. Kisfiam odaállt a szekrény elé, nézett a doboz után, integetett neki, és közben mondta: PÁPÁ! :) Ő csak elbúcsúzott. :)
18 hónapos volt, amikor egyik nap ülök a vécén (pisiltem), kisfiam odajött hozzám, és megkérdezte: AJA! MI AZ OTT? Én visszakérdeztem: Mit akarsz tudni kisfiam, hogy mit csinálok? Erre nemes egyszerűséggel ezt mondta: KAKILSZ. :) Mondom köszi kisfiam, hogy válaszolsz is rögtön a saját kérdésedre. :)
Széttépett egy papírzsepit miszlikbe a nagylegény. Kérdezem tőle: mi ez itt? Kapásból rávágta: KUPI! :)
Jött a szemfoga, így képes volt napközben is óriásit hisztizni látszólag ok nélkül. Egyik hisztinél apa felkapta, bevitte a szobájába, és leültette a székbe: tessék, itt lehet hisztizni. Aztán kijött tőle. Egyszer csak nyílik az ajtó, hiszti sehol, és kisfiam megszólal vigyorogva: HEJJÓ (helló). Na és így haragudj rá. :)
Kisfiam addig kotorászott az egyik szekrényben, míg a szekrényzár ellenére kibányászott egy csomag ízvarázs granulátumos ételízesítőt. Csakhogy szétszórta az egész lakáson. Aztán bejött hozzám a fürdőbe, és mivel elkértem tőle, szófogadóan oda is adta a kezembe a zacsit. Ekkor vettem észre, hogy mindenhol a lakásban az ételízesítő van. De kisfiam, mint aki jól végezte dolgát, leült velem szemben a fürdőszoba szőnyegére, és a zoknijának talpára ragadt ételízesítő darabkákat elkezdte eszegetni, rám nézett vigyorogva, orrát felhúzva, és ezt mondta: FIJOM. :) Mondanom sem kell, minden mérgem elszállt. :)
19 hónapos elmúlt, amikor is Nagypapával ült az asztalnál, és az én picikém zizit eszegetett. Nagypapa megkérdezte tőle: Atikám, nekem is adsz zizit? Kapok én is belőle? Erre kisfiam leoltotta: JÓ, PEESZE, NYUGAJOM! - majd bekapott egy zizit, és csak a következő szemet rakta a nagypapa szájába. Mi meg pusztultunk a röhögéstől. :) Nem tudjuk, honnan vette ezt a dumát, de azóta kedvenc szólása lett, még saját magának is mondogatja játék közben, hogy jóvan, peesze, nyugajom! :)
Szintén 19 hónapos múlt, mikor egyik reggeli pelenkázásnál apja puszilgatja a fiatalember talpát, és meg is szagolgatta viccesen. Kérdezte tőle: na, milyen szaga van a lábadnak? - Gondoltuk rávágja majd, hogy sajt, mert hogy ezt szoktuk neki mondani. De nem ezt mondta, hanem ezt: IJJATOSZ! :)
21,5 hónapos volt, mikor Müllerben ácsorgunk a pénztárnál a sorban. Kisfiam látta, hogy többen figyelik őt, mit csinál. Elkezdte magát produkálni, anyóspajtás kedvenc szavajárását kezdte el mondogatni. AZ ANYÁD KÖCSÖGIT! AZT AZ ŐŐDÖGIT! Én vigyorogva csak ennyit mondtam: félelmetes dumád van, kisfiam. Erre visszaválaszolt: TUDOM! - na itt már a pénztáros is feküdt a röhögéstől.
Szintén 21,5 hónaposan reggel felébredt, éppen nagymamáéknál vagyunk. Elkezd kiabálni az ágyból: MAMA! MAMA! GYEJE MÁJ! NEM ÉÉTESZ SZÓBÓJ! :)
22 hónapos múlt, amikor már iszonyat gyorsan kapcsolt az agya, és rendesen kis kamugéppé nőtte ki magát. Egyik nap a dolgozó szobában állt az asztalnál, szinte fel sem érte a billentyűzetet, de azért az egyik kezével azon klimpírozott. Másik keze lógott maga mellett, benne alvós rongyija. Ahogy bement apja a szobába, kisfiam villámgyorsan lekapta a klimpírozó kezét a billentyűzetről, és azzal a mozdulattal fel is tette a kutyiját az asztalra, és elkezdett terelni: TÖJJÖM ASZTALT! :)
22,5 hónapos volt, mikor kimentünk egy délután az apja íjász-edzésére. Egy kissrác éppen próbálta beletenni a nyilait a tartóba, kisfiam meg nézte. Egyszer csak megszólalt: NEM JÓ, FÓDÍVVA, PICIKÉM! :)
2 éves volt, mikor indultunk bölcsibe egyik reggel. A bejárati ajtó előtt elejtette a kezében lévő fémből készült autót. Apja rászólt azonnal: Boci, ne dobáld! Erre kisfiam gyorsan felkapta a földről, és magában morgott egyet: Ó, CSEMMEG!
Szintén 2 éves korában egyik nap elmentek a gondozó nénivel sétálni. Egy kapunál elkezdett ugatni hangosan egy kutya, kisfiam megijedt tőle. Majd rákiabált a kutyára: AZ ANYÁD KÖCSÖGIT! Majd odafordult a gondozó nénihez, és közölte vele: BESZAJTAM. Judit, a gondozó néni visszakérdezett: Beszartál? Az meg mit jelent? Azt mondja kisfiam: HÁT JÓL MEGIJEDTEM!
25 hónapos volt, amikor egyik nap jöttünk haza autóval a bölcsiből. Egy kereszteződésben a bénázó autósokra azt mondtam: Ezek szívatnak, esküszöm! Erre kisfiam azonnal kommentálta: ANYA, MEGBESZÉJTÜK HÁJOMSZOJ, HOGY ILYET NEM MONDUNK! Majd pár másodperc múlva hozzátette: AZ ANYÁD KÖCSÖGIT! :)
26 hónapos volt, bölcsibe indulunk, de alig bírjuk felébreszteni. Apja kérdezi tőle: Mi van, Bocikám, lemerültél? Azt mondja erre kisfiam: BEJETESZED, APA! Apja visszakérdez: Mit, kisfiam? Azt mondja erre: EJEMEKET! (ha már lemerült, elem kell bele, ugyebár...)
Szintén 26 hónaposan nagymamáéknál húzogatja az egyik fiókot. Nagymama rászólt: Az nem Attiláé, hanem a Mamáé! Nem húzogatjuk a fiókot! Erre kisfiam felemelte a mutatóujját, és megfenyegette a nagymamát: EEVAJAGÁZJAK! Nagymama itt még teljes komolysággal válaszolt: igen, elvalagázlak, ha nem fogadsz szót. Erre kisfiam visszaválaszolt: NEM SEMMI MAMA, NEM SEMMI! Na ezt már a mama sem bírta röhögés nélkül.
sokszor mondjuk a fiunknak hogy mondjuk mindjárt jön apád, vagy a párom, hogy szólj anyádnak.. st, erre ő néha úgy hív minket anyu meg apu helyett hogy apád megy anyád:)
Amikor vártam a kistesót mindenkinek úgy beszélt rólam, hogy a naaaagy kerekhasú anyukám.
Szintén terhesen állok a tükör előtt és szidom magam, hogy már olyan vagyok mint egy bálna, erre a fiam : dehogy anya! Inkább mint egy repülőgép anyahajó!
Mamánál voltunk már kistesóval és a mama ringatta a picit én meg olvastam, a nagyfiam odaszólt a mamának: Na mama! Add már vissza azt a gyereket az anyjának és gyere velem gyurmázni!
múltkor meg hallom hogy énekel a wc-n pisilés közben behallagtózok és ezt hallom: ámszexienánóit! (LMFO im sexy and i no it)
Blikk hátulján pucér csajra: Nézd már anya ennek meg nem vett senki pulóvert?
5 és fél éves.
5 éves.
5 és fél éves nem 5 na:)
még eszembe jutott:
- anya berakod azt a mesét amiben van ebra?
- az melyik kicsim nem tudom
- De tudod amiben ebra van!!!
-???? nézek csak bután..
Hát amiben az ororszlán meg a(z)ebra van!(Madagaszkár)
anyu azt a mesét akarom nézni amiben az a bácsi azt a kancsót keresi. (Aladdin)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!