Nagycsaládosok, meggyőznétek!?!?!?

Én nem akarlak győzködni, hülyeség lenne.

Szerintem ha ennyire gondolkozol, és ennyi ellenérved van, akkor felejtsd el, maradjatok a kettőnél. 2 gyereket nevelni is egy csoda, adjatok meg nekik mindent, amit csak lehet, és ahogy növögetnek, TE is találd meg újra önmagad.

A következő gyereket csak akkor szabad bevállalni, ha az ember 110 százalékosan akarja. Vagyis nemcsak az ember, hanem a két ember :)))

Egy 3 gyerekes anyuka

Már írtam korábban, egy "utolsó érvem" van mellette:

Nekünk van két gyerkőcünk, és szeretnénk hamarosan a harmadikat.

Ha az "anyagi biztonságot" néztük volna, akkor most NULLA gyerekünk lenne.

Igaz, hitelünk nincs, de jelenleg 43 m2-en élünk, úgyhogy hamarosan váltanunk kell, főleg, ha jön a harmadik, akkor mindenképpen.

Hónap végén gyakran 1-2000 Ft-unk marad, most azon sakkozunk, hogy vegyünk biciklit a nagylányunknak, éppen tegnap szomorkodtam picit, mert a Decathlonban jártunk, és újonnan 25000 egy olyan, amit szeretne, így biztos használt lesz belőle...

Viszont: elnézem a két lányomat, és leesik az állam, akkora egyéniségek és csodálatosak. A béka feneke alá is romolhat az anyagi helyzetünk, akkor is azt mondom, hogy nem tudnám soha "leadni" egyiket sem, mert nem lenne teljes a család, és MEGÉRTE! Már most, pedig még kicsik!

Mi úgy érezzük, hogy hárommal még kerekebbek leszünk!

A "hitelesktől" hallottam, hogy van aki úgy oldotta meg, hogy átmenetileg kiadta a saját lakását, és bérelt egy kicsivel kisebbet olcsóbban, így a hitel egy részét az albérlők fizették.

Hát nem tudom, Nektek jó lenne-e ez, de hátha...

3 gyerekes ismerősünk azt mondta, ha ő belegondol az anyagiakba, akkor egy gyereket sem vállalt volna. Most úgy vannak el a 3-mal, hogy a nagyszülők vásárolnak, ők fizetik a nyaralásukat, ruhákat kapnak másoktól… de mi lesz, ha már nem lesznek nagyszülők? Vagy nem telik majd rá a nyugdíjukból?

Nyilván a kérdező nincs annyira extrém helyzetben, de a csecsemőotthonok teli vannak olyan gyerekekkel, akiknek a szülei azt gondolják, majd egyszer csak jobban megy nekik, és kivehetik onnan a gyereket… persze sosem lesz nekik jobb, ezért aztán család nélkül nőnek fel szerencsétlenek, mivel még örökbe sem lehet adni őket.

Beleolvastam a linkelt blogba, és én egyet nem értek: ha valaki vágyik „Görögbe, Törökbe”, szeretne néha egyedül is lenni, esetleg még munkába is állna valaha az életben, viszont nincsenek krőzus rokonai, mégis mire gondol, hogyan fogja megoldani ezeket?

Azt hiszem, az vállaljon sok gyereket, aki az egész életét nekik szenteli, aki utána nem fog szenvedni attól, ha valahová nem jut el, valamit nem vehet meg. Ha így tesz, akkor le a kalappal előtte!

Most nyilván meg fogtok kövezni, de azt gondolom, hogy gyereket csinálni nem érdem, attól, mert valakinek sok van, nem kell tisztelni – akkor, ha felnevel bárhány gyereket tisztességben, akkor igen.